Az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) keretei között begyűjtött országos adatbázis parcellaszintű adatain vizsgálatokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy két különböző termőhelyen (mezőségi és barna erdőtalajon), eltérő évjáratokban (kedvező és kedvezőtlen), a talaj foszfor ellátottsága milyen hatással van a kukorica terméshozamainak alakulására. Mindkét termőhelyen jelentős különbségek alakultak a kukoricahozamok és a foszfor-ellátottság összefüggéseiben az évhatások között. Az elemzésből kitűnik, hogy míg kedvező évjáratban mezőségi talajon a magasabb szintű foszfor ellátottságnak már nincs termésnövelő hatása, addig barna erdőtalajokon érdemes közepes tápanyag-ellátottságra feltölteni a talajokat, mely már szignifikáns termésnövekedést eredményez. Kedvezőtlen évjáratban a talaj növekvő foszfor-ellátottsága mindkét termőhely esetében már termésdepressziót okoz, ami a mezőségi talajokon eredményezi a legszembetűnőbb, drasztikus terméscsökkenést. Következtetésként megfogalmazható, hogy maximum a közepes foszfor-ellátottságra érdemes a mezőségi és barna erdőtalajokat feltölteni, mely így kielégítő produkciót, illetve megbízható hozamokat nyújthat az évjáratos kockázat figyelembevételével is.

Kulcsszavak: AIIR, foszfor-ellátottság, évjárathatás, termőhely, kukorica hozam