Tenyészedényes kísérletben az ételhulladék-komposzt hatását vizsgáltuk a homoktalajon termesztett sárgarépa termésére, nitrát-tartalmára, foszfor-, káliumfelvételére, valamint talaj könnyen oldható foszfor- és káliumtartalmának változására. A kezelésenként három ismétlésben beállított kísérletben a kontroll és az NPK műtrágyakezelés mellett növekvő komposztadagokat alkalmaztunk (10 t/ha, 20 t/ha, 30 t/ha, 50 t/ha, 50 tf% komposzt–50 tf% talaj).

Eredményeink rámutattak, hogy az NPK műtrágyák termést növelő hatása mellett az emelkedő komposztadagok 30 t/ha adagig is jelentősen növelték mind a levélzet, mind a gyökerek tömegét. A 30 t/ha adagú komposzt hatására a sárgarépagyökerek tömege a kontrollhoz képest 85%-kal növekedett. 50 t/ha komposztadagnál a levélzet tömege nagyobb mértékben nőtt, a gyökérfejlődés visszaesett a 30 t/ha adagú kezelésben mérthez képest. A legnagyobb komposztterhelésnél (50% komposzt–50% talaj) a termés a többi kezeléshez képest jelentősen csökkent, a gyökérelágazások száma megnövekedett, és a kisméretű, elágazó gyökerekben, azok leveleiben igazolhatóan emelkedett a nitrát-tartalom. A legnagyobb komposztadag kedvezőtlen hatása nem teljes mértékben tisztázott, de méréseink szerint egyrészt a nagyobb sótartalmával, másrészt a gyökérnövekedésre ható fizikai, mechanikai gátló hatásával magyarázható.

A kísérletben az ételhulladék-komposzt tápanyag-szolgáltató képessége igazolódott. A komposztadagok növekedésével, 30 t/ha komposztadagig mind a levelek, mind a gyökerek által felvett kálium és foszfor mennyisége is arányosan nőtt. Az 50 t/ha komposztdózis és az ennél nagyobb komposztterhelés (50 tf% komposzt) növényfejlődést gátló hatása mellett csökkent a sárgarépa foszfor- és káliumfelvétele, ugyanakkor a komposzt mineralizációja során felszabaduló oldható foszfor és kálium mennyiségének növekedését a talajban az AL-oldható foszfor- és káliumtartalom emelkedése igazolta.

Kulcsszavak: ételhulladék-komposzt, homoktalaj, sárgarépa, nitrát, foszfor, kálium