A 2011–2013 közötti időszakban kisparcellás kísérletben vizsgáltuk a csemegekukorica termésképzését és vízhasznosítását optimális vízellátottságban (I2: ET 100%), 50%-os vízhiányban (I1: ET 50%) és nem öntözött (I0) körülmények között. A különböző kezelésekben kijuttatott öntözővíz mennyiségét az evapotranszspirációs veszteség alapján

határoztuk meg. A csemegekukorica hibridek vízhasznosító képességét (WUE) a parcellákban

termett fosztott csőtömeg evapotranszspirációra vonatkoztatott értékéből állapítottuk meg. Az öntözővíz felhasználás hatékonyságát (IWUE) az öntözött parcellákban termett fosztott csőtömeg és a kijuttatott öntözővíz aránya; az öntözéshatást (IWUE2) a nem öntözött és az öntözött kezelésekben termett fosztott csőtömeg különbségének egységnyi öntözővízre jutó mennyisége fejezte ki.

A három év átlagolt WUE értékei alapján a kezelésekben a növények vízfelhasználása minimális eltéréseket mutatott. Az eltérő vízellátottságban részesülő csemegekukorica hibridek a rendelkezésre álló vízmennyiség csökkenésére a termésmennyiség csökkenésével reagáltak.

A csemegekukorica vízhasznosítása és termésátlaga között szoros pozitív korrelációt mutattunk ki. A csemegekukorica öntözővíz-hasznosítása (IWUE) és a betakarított csőtömeg mennyisége közötti kapcsolat erős, az öntözéshatás (IWUE2) és az öntözés következtében keletkezett terméstöbblet között 50%-os vízhiányban R2=0,668; optimális vízellátottságnál R2=0,884 a korreláció.

A vizsgálat során megállapítottuk, hogy eltérő vízellátottsági viszonyok között a csemegekukorica produkcióját nagymértékben befolyásolja a növények vízhasznosítása.

Kulcsszavak: csemegekukorica, vízhasznosítás, öntözés