Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N×Cu elemek közötti kölcsönhatásokat 1990-ben őszi árpával. Termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot, 20% körüli agyagot tartalmazott. Talajelemzések alapján a terület jó Ca, Mg, K, Mn, kielégítő Cu, közepes N, valamint gyenge-közepes P és Zn ellátottságú volt. A talajvíz 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4 N×3 Cu=12 kezelés×3 ismétlés=36 parcellával állítottuk be. A N 0, 100, 200, 300 kg/ha, a Cu 0, 50, 100 kg/ha adagokat jelentett Ca-ammónium-nitrát, illetve CuSO4 formájában. Főbb eredmények:

Az őszi árpa szemtermésmennyiségét a 100 kg/ha/év N-trágyázás megbízhatóan, átlagosan mintegy 39%-kal (1,4 t/ha-ral) emelte. A nagyobb, 200 és 300 kg/ha/év N-adagok viszont, N-túltrágyázást okozva, az optimális N-szinthez képest 0,2–0,4 t/ha szemtermés-csökkenést eredményeztek. A Cu-trágyázás a termést nem befolyásolta. A N-terheléssel nőtt a növényi szervek N- és a vizsgált kationok koncentrációja. A vegetatív föld feletti szervekben a N-kínálat kifejezettebben növelte a Cu felvételét, mint a Cu-trágyázás. A gyökér Cu-tartalma viszont a N és a Cu adagolásával egyaránt látványosan 2–3-szorosára emelkedett. A N×Cu pozitív kölcsönhatás eredményeképpen a kontrollon mért 5 mg/kg Cu mennyisége 6-szorosára, 29 mg/kg értékre ugrott. A gyökérben akkumulálódó Cu ugyanakkor nem vagy csak kis mértékben továbbítódott a földfeletti szervekbe. A Cu vertikális mozgása gátolt volt.

Kulcsszavak: N×Cu kölcsönhatások, szabadföldi kísérlet, őszi árpa, mészlepedékes csernozjom talaj