Növénytermelés / 65. évfolyam / 1. szám (2016. március) / 5-22. oldal
Üvegházi kísérleteinkben egyrészt a BTH (benzotiadiazol, Bion 50 WG) induktor hatását vizsgáltuk a szklerotíniás betegség visszaszorítására Iregi szürke csíkos (ISZ) és PR64H41 (PR64) napraforgókon, szik- vagy lomblevélkezeléssel és különböző időpontokban történő inokulálással. A másik két induktorral csírakezelést végeztünk ISZ növényeken eltérő koncentrációkat alkalmazva (β-amino-vajsav röv.: BABA, 1000 és 2000 ppm; izonikotinsav röv.: INA, 100 és 200 ppm), amelyekben két órán át úsztattunk csíra növényeket. A mesterséges inokuláció során micéliumkorongokat (d=8 mm) helyeztünk a növények tövéhez, a megbetegedés mértékét pedig négyfokú skálán mértük. A szántóföldi, kisparcellás kísérletben a BTH-val történő kezelést 4–6 levélpáros állapotban végeztük ISZ fajtán, PR64 és Croplan hibrideken. A kezelés után 14 nappal 5 cm átmérőjű S. sclerotiorum micélium korongokat helyeztünk a növények tövéhez. A fertőzöttség értékelését 3 alkalommal végeztük, az inokulálást követő 7., 14. és 28. napon. Betakarítás előtt megállapítottuk az egészséges tányérok arányát is.
A BTH-val történő levélkezelés csak szikleveles növényeken alkalmazva gátolta a S. sclerotiorum fejlődését PR64 hibriden, ugyanakkor nem volt hatása az ISZ fajtán. A lombleveles kori kezelés mindkét genotípus esetén hatástalannak bizonyult a betegséggel szemben. Üvegházi kísérleteinkben a BABA és INA aktivátorok – csírakezeléssel, különböző koncentrációkban – jelentősen gátolták a betegség kialakulását ISZ napraforgón. Szántóföldi kísérletünkben a kezdeti időszakban a BTH gátolta a szklerotíniás betegség kifejlődését az ISZ fajtán és a Croplan hibriden. A PR64 napraforgókon ilyen hatást nem lehetett kimutatni, az elhalt növények aránya ugyanakkor mindhárom napraforgó fajta/hibrid esetében csökkent a BTH-val történő kezelés hatására. A kontroll (fertőzött, kezeletlen) növényekhez képest, továbbá, 3–7%-kal kevesebb tányér betegedett meg a BTH kezelés hatására a Croplan és PR64 hibrid egyedeinél.
Összevetve a különböző kémiai és a korábban vizsgált biológiai induktorok (mikorrhiza gombák) hatását a betegséggel szemben, úgy tűnik, hogy az egyes aktivátorok hatása eltérő a különböző napraforgó fajták/hibridek esetén, ezért hatékonyabb lehet az aktivátorok kombinációinak (pl. biológiai és kémiai) használata a későbbiek során. A növényi aktivátorok felhasználását – amennyiben engedélyezésre kerülnek – minden esetben az integrált védelem keretében javasoljuk, megelőző jelleggel, a hagyományos növényvédelmi eszközökkel együtt (körültekintő fajtaválasztás, vetésváltás, optimális tápanyag-utánpótlás, vetőmagcsávázás, fungicides védelem stb.). Ugyanakkor számos vizsgálat szükséges még a továbbiakban az aktivátorok alkalmazásának optimalizálására.
Letöltés (PDF, 94 KB)
Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.
Nagy János
Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.
(06 52) 508-310