A dolgozatban bemutatjuk, hogy különböző trágyázási módok hatására hogyan alakul a talaj EDTA-oldható cinktartalma. A vizsgálatokat a Westsik-féle vetésforgó tartamkísérletben végeztük. A kísérlet 1929-ben lett beállítva. A kísérlet a tápanyag-utánpótlás különböző lehetőségeit mutatja be: fő- és másodvetésű zöldtrágyázás, szalma- és istállótrágyázás. A kezelések között találhatók NPK-műtrágyás és műtrágya nélküliek is. A kísérletben cinktrágyázás nem történt. A kísérlet talaja gyengén humuszos, savanyú kémhatású, laza homoktalaj. Az értékeléshez a 2011. évi talajvizsgálati adatokat használtuk fel.

Az NPK-műtrágyázás nem befolyásolta a talaj cinktartalmát. Az azonos szervestrágyázás-módú műtrágyás és műtrágya nélküli kezelésekben hasonló volt a talaj oldható cinktartalma, a szervestrágyázási módok azonban eltérést eredményeztek a talaj cinktartalmában. A talaj oldható cinktartalma az erjesztett szalmatrágyás kezelésekben 0,4 mg/kg-mal volt nagyobb, mint a fővetésű csillagfürt zöldtrágyás kezelésben. E különbség laza homoktalajon már jelentősnek mondható. Szalmatrágyázással jobban lehet növelni a talaj cinktartalmát, mint zöldtrágyázással. A fővetésű zöldtrágyás és a másodvetésű zöldtrágyás kezelések között nem volt igazolható különbség. A szervestrágyázási módokat összehasonlítva a legnagyobb cinktartalmat ott lehetett elérni a talajban, ahol istállótrágyázás történik. Rendszeresen kijuttatott 26,1 t/ha adagú istállótrágyázás mellett egy gyenge cinkellátottságú talajon is elérhető a megfelelő cinkellátottság.

A cinktartalom, valamint a humusztartalom, az AL-oldható P2O5-tartalom és a káliumkloridos szuszpenzióban mért pH érték között pozitív, közepes erősségű, szignifikáns volt az összefüggés. Azoknál a kezeléseknél, ahol emelkedett a humusztartalom, az AL-oldható P2O5-tartalom és a pH érték, nőtt a cinktartalom is.

Kulcsszavak: cink, szerves trágyázás, Westsik-féle tartamkísérlet