A szója optimális tápanyagellátásában jelentős szerepe van a nitrogénkötő baktériumoknak és az arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombáknak. Szelektált, kompatibilis szimbionták oltóanyagainak alkalmazása jelentősen növelheti a szója víz- és tápanyag-ellátását és stressztűrő képességét.

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk kereskedelmi forgalomban kapható két AM gomba és két Bradyrhizobium japonicum oltóanyag fertőzőképességét és az oltás hatékonyságát három hazai nemesítésű szójafajtán (Aliz, Emese, Sponsor). A mikrobiális oltóanyagokat külön-külön és kombinálva alkalmaztuk. A növényeket nyolc hétig neveltük steril (a gyökér természetes mikrobiótájától mentes) pumicit közegben. A tenyészidőszak alatt mértük a növények fotoszintetikus hatékonyságát (Fv/Fm), és a gyökérrendszer aktivitását jellemző elektromos kapacitást (EC). A kísérlet végén meghatároztuk a növényi biomasszát, a levélfelület nagyságát, a gyökérszimbionták infektivitását (gümősödés, AM gomba gyökérkolonizáció) és funkcionálását (actilén-redukciós teszt), valamint a hajtás nitrogén- és foszfortartalmát.

A Bradyrhizobium kezelések hatása megmutatkozott a gümősödésben, az acetilén-redukcióban (utóbbiban jelentős különbség volt a kétféle oltás között) és a hajtás nitrogén-koncentrációjában is. Az AM gombakezelések és a Bradyrhizobium oltással kombinált kezelések szignifikánsan növelték a gazdanövények biomassza-produkcióját, ugyanakkor a fenti eredményeket az AM gombák alacsony gyökérkolonizációs értékei nem támasztották alá. Az Fv/Fm paraméter és az EC alkalmas volt a szójafajták közötti különbségek jellemzésére.

Kulcsszavak: szója, mikroszimbionták, arbuszkuláris mikorrhiza (AM) gombák, Bradyrhizobium oltóanyagok