A talaj kémhatása és humusztartalma nagymértékben befolyásolja a talaj tápanyag-szolgáltató képességét. A talajban lévő mikroorganizmusok mennyisége és aktivitása függ a talaj pH-jától, a mikroorganizmusok mennyisége pedig befolyásolja a szerves anyagok lebontásának módját és sebességét.

Munkánk 15 vetésforgó keretében mutatja be a szalma-, istálló- és zöldtrágyázás, valamint a szervestrágyázási módok nitrogén, foszfor és kálium műtrágyával kombinált kezelések hatásait.

Vizsgálati eredményeink szerint a kísérlet mind a 15 vetésforgójának talaja nagyon alacsony humusztartalmú (1% alatti) savanyú és gyengén savanyú kémhatású volt. Az eltérő trágyázási módok hatása kimutatható a talaj pH-értékeiben és humusztartalmában. Azokban a vetésforgókban, ahol fő- és másodvetésű csillagfürtöt termesztettünk, valamint műtrágyát is adtunk, savanyúbb volt a talaj, mint a szalmatrágyás és istállótrágyás vetésforgókban. Megállapítottuk, hogy a műtrágyázás savanyító hatását a szalma- és istállótrágyázás tompítja.

A szervesanyag-bevitel kedvezően hatott a talaj humusztartalmára. Ezt igazolta mérési eredményünk, amely szerint a legnagyobb humusztartalmat a közepes és nagy adagú szalma- és istállótrágyás vetésforgókban mértük. A csillagfürt-termesztéses vetésforgók talajának humusztartalma alacsonyabb volt, mint a szervestrágyás parcellák humusztartalma.

Kulcsszavak: humusztartalom, pH, tartamkísérlet, szalma-, istálló- és zöldtrágyázás, Westsik-féle vetésforgó