Mezőföldi 3–5% CaCO3 tartalmú, könnyű vályog fizikai féleségű, igen jó Mn-, kielégítő Mg- és Cu-, közepes N- és K-, valamint gyenge P- és Zn-ellátottságú mészlepedékes csernozjom talajon 1973-ban beállított faktoriális NPK trágyázási tartamkísérletben 2001 és 2013 között vizsgáltuk a különböző nitrogén-, foszfor- és kálium-ellátottsági szintek hatását a gyep terméshozamára, NPK-tartalmára és –felvételére.

Az évenkénti 0, 100, 200 és 300 kg N/ha, illetve a többszöri, utoljára 1999 őszén 0, 500, 1000 és 1500 kg P2O5/ha, illetve kg K2O/ha adagban történt P- és K-trágyázással gyenge, közepes, jó és túlzott NPK tápláltsági szinteket hoztunk létre.

A gyep terméshozama és NPK-tartalma a kezelések és az évek hatására változatos módon alakult. A tartamkísérlet eredményeiből az évjárathatásokról, illetve a PK-utóhatásokról is képet kaphattunk. A szénatermések az N2–N3, a P1–P2, illetve K1 szintig növekedtek. Kísérletünkben a gyepszéna NPK-tartalmát a telepítés óta eltelt időtől és az NPK-ellátottságtól függően változó gyepösszetétel is befolyásolhatta.

A vegetatív gyepszéna jelentős NK luxus-felvételt mutatott, a felvett NK mennyisége az N3K3 szintig növekedett. Egészen máshogy „viselkedett” a P: a szénaterméshez hasonlóan koncentrációja csupán a P1–P2 szintig növekedett.

Az adott NPK és a gyep által felvett NPK mennyiségek egyenlegéből az NPK-forgalom sa játosságairól is képet kaphattunk. A N- és P-forgalom hasonló tendenciát mutatott, míg a kálium az előző két elemtől gyökeresen eltérő volt.

Kulcsszavak: telepített gyep, NPK műtrágyázás, tartamkísérlet, szénatermés, NPK-tartalom és –felvétel