Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, az Intézet Kísérleti Telepén vizsgáltuk a K, B és a Sr elemek közötti kölcsönhatásokat 2001–2004 között lucernában. Telepítés előtt 400 kg/ha P2O5 alaptrágyát adtunk szuperfoszfát formájában. A K-szinteket megismételt 0, 1000, 2000 K2O, a B-szinteket megismételt 0, 20, 40, 60 kg/ha B, a Sr-szinteket egyszeri 67 kg/ha Sr adaggal állítottuk be. Műtrágyaként 60%-os KCl-ot, 11%-os bóraxot és 33%-os SrCl26H2O sót alkalmaztunk. Főparcellánként 3K-kezelés, alparcellánként 4B-kezelés, al-alparcellánként 2Sr-kezelés szolgált 24 kezeléssel×3 ismétlésben=72 parcellával osztott parcellás elrendezésben.

A K és B elemek közötti kölcsönhatásokat vizsgáló kísérletet 1987 őszén állítottuk be az MTA TAKI Nagyhörcsök Kísérleti Telepén. A kísérlet talaja löszön képződött mészlepedékes csernozjom vályog mely mintegy 5% CaCO3-ot, 3% humuszt és 20% agyagot tartalmaz a szántott rétegben. Az 1987 őszén végzett talajelemzéseink szerint a feltalajban a pH(H2O) 7,8; a pH(KCl) 7,3 volt. Ami az ásványi elemeket illeti az AL-K2O 180–200, az AL-P2O5 100–120, a KCl-oldható Mg 110–150, a KCl+EDTA oldható Mn 60–80, Cu és Zn 1–2, forróvízoldható B 0,7 mg/kg értékekkel volt jellemezhető. A MÉM NAK (1979) által elfogadott módszerek és határértékek alapján ezek az adatok a talaj kielégítő Mn, B, Mg és K, közepes N és P, valamint gyenge Zn és Cu ellátottságáról tanúskodnak. A talajvíz szintje 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Az átlagos középhőmérséklet 11 oC, az éves csapadékösszeg 400–600 mm közötti egyenetlen eloszlással. Főbb megállapítások, levonható tanulságok:

- Ezen a káliummal és bórral egyaránt kielégítően ellátott meszes vályogtalajon trágyahatások a termésben nem jelentkeztek. A kísérlet átlagában 4,4 t/ha szem, illetve 4,6 t/ha szalma képződött 9,0 t/ha légszáraz földfeletti biomasszát adva.

- A bórterheléssel megkétszereződött a szembe, illetve 4-szeresére nőtt a szalmába épült B mennyisége. A bórtrágya 7 év után is a gyökérjárta felsőbb talajrétegekben maradhatott. A B-trágyázás mérsékelte a Mg koncentrációját mind a szemben, mind a szalmában. A K-trágyázással viszont igazolhatóan emelkedett a K és a Ba a növényi részekben.

- Az őszi árpa földfeletti termésénél 156 kg N, 86 kg K, 29 kg P, 21 kg Ca, 11 kg Mg, 4 kg Na, 1 kg Fe, 200 g körüli Mn és Ba, 100 g feletti Sr és Zn, 55 g B és 32 g Cu távozott hektáronként.

- Az 1 t szem és a hozzátartozó melléktermés fajlagos egységnyi elemtartalma 35-15-22-7-4=N-P2O5-K2O-CaO-MgO kg/t mennyiségnek adódott kísérleti körülményeink között. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a tervezett termés elemigényének számításakor a szaktanácsadásban.

Kulcsszavak: kálium, bór, stroncium, őszi árpa, elemfelvétel