A kutatás célja azt vizsgálni, hogy különböző vetőmagkeverékekkel létesített vadföldek milyen mértékben nyújtanak búvóhelyet a vadnak és mekkora táplálékkínálatot jelenthetnek számára, illetve hogy milyen jelentős szerepe van a különböző talajadottságoknak a megtermelhető növénytömeg mennyiségére. Ha a vadgazdálkodók számszerűen látják, hogy mekkora különbségek vannak a megtermelt növénytömegben a talajadottságok okán, várhatóan nagyobb mértékben veszik azt figyelembe a vadföldgazdálkodásuk során. A növényzet összetételének felmérése a vadföldekre tervezett növényfaj(ok) kiválasztásában nyújthat segítséget.

A vizsgálat 2012 és 2014 között zajlott, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészetének területén. A bemutatott három vadföldkísérletben összesen 9 saját összeállítású vadföldi vetőmag keverék (23 növényfaj, illetve 28 fajta) vizsgálatára került sor.

A három vadföldkísérlet három különböző területen létesült. Az első vadföld vizsgálati eredményei összehasonlításra kerültek egy, a vadföld melletti kukorica vadföld adataival. Az első vadföldkísérlet esetében a terület talajadottságok tekintetében nem volt egységes, ezáltal lehetőség volt azt vizsgálni, hogy az eltérő talajadottságok milyen hatással vannak a megtermelhető növénytömeg mennyiségére.

A levélborítottság mérése Licor LAI-2000 Plant Canopy Analyzer használatával történt. A megtermelt növénytömeg megállapításához a mintavétel fél m2-es mintaterületekről történt. A növényzet levágása, majd szárítószekrényben 40 °C-on súlyállandóságig történő szárítása után kiszámítható volt az egy hektárra vetített megtermelt növényi szárazanyag-mennyiség. A növényzet összetételének felmérése 1 m2-es mintaterületeken valósult meg.

A kísérleti eredmények adatainak feldolgozása IBM SPSS 22.0 statisztikai programcsomag segítségével történt. A statisztikai elemzést 5%-os szignifikancia szinten végeztük. Varianciaanalízist, illetve Pearson-féle korrelációanalízist használtunk. A vizsgálatok eredményeképpen a következőket állapíthatjuk meg:

A tesztelt magkeverékek közül a fehérvirágú édes csillagfürt, pohánka, szöszös bükköny, köles, mohar összetételű keverék esetében volt a legnagyobb a LAI-érték (5,23 m2/m2), ami több mint kétszerese a kukorica vadföldön mért legnagyobb LAI-értéknek (2,53 m2/m2). A nagyobb levélterület nagyobb táplálékot és nagyobb takarást, jobb búvóhelyet nyújt a vad számára, ezen kívül a talajerózió elleni védő hatása is jobb.

Megállapítható, hogy kevert vetésű vadföldeken nagy mennyiségű takarmány termelhető meg (akár 8,5 t szárazanyag/ha). az eltérő talajadottságoknak, domborzatnak (talajvíz mélysége) nagy szerepe van a megtermelhető növénytömegre (akár 5–6 t/ha szárazanyag-tartalom is lehet a különbség).

A növényzetfelmérés eredményeképpen az egyes növényfajok arányainak változásaiból láthatjuk, hogy mely növényfajok mennyi ideig nyújthattak táplálékot és búvó helyet a vad számára. Az egyes vadfajok számára, a táplálék- és búvóhelyigény változásának figyelembe vételével, meghatározható az optimális faj és fajtaösszetétel a vadföldre szánt vetőmagkeverékekben.

Kulcsszavak: vetőmagkeverékek, vadföldgazdálkodás, LAI, megtermelhető növény tömeg