A nyírségi tájra jellemző sekély termőrétegű homok- és barna erdőtalajok vízgazdálkodási tulajdonságai kedvezőtlenek. Az újabb kísérleti eredmények szerint a szennyvíziszap-komposzt jól alkalmazható e kolloidokban szegény savanyú talajok javítására. Kísérletünk elsődleges célja az volt, hogy megvizsgáljuk a komposztkezelésnek a talaj szerkezetre, ezáltal a vízbeszivárgás folyamatára gyakorolt hatását. A talaj vízvezető képességének mérésére és a talaj erózióérzékenységének jellemzésére esőztető szimulátort használtunk.

A szennyvíziszap-komposzt kísérlet a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében 2003-ban került beállításra kovárványos barna erdőtalajon. A kísérletben használt komposzt fő alkotói: szennyvíziszap (40%), szalma (25%) és ásványi összetevők (riolit 30%, bentonit 5%). Az alkalmazott komposzt-dózisok: 0, 9, 18 és 27 t/ha (szárazanyag).

A komposztkezelés közvetlen hatása a talajszerkezet, illetve a talaj vízgazdálkodási feltételeinek javulásában nyilvánult meg. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a komposzttal kijuttatott szerves és ásványi anyagok szerkezetjavító hatással bírnak. Növelték a talajszerkezet vízerózióval szembeni ellenállását, illetve nagy intenzitású (185 mm/óra) csapadék esetén a talaj vízbefogadó képességét. Nagyobb adagú (18–27 t/ha) komposztkezelés hatására nem csökkent a beszivárgás intenzitása az idő függvényében, az infiltrációs ráta a mérés során gyakorlatilag változás nélkül magas maradt. Ezzel szemben a kontroll területen szignifikánsan nagyobb erózió lépett fel az esőztetés hatására.

A komposztkezelés kedvező hatása a jövőben még felértékelődhet a nagy intenzitású csapadékesemények esetén, amelyek jelentős eróziós károkat okozhatnak a homokkal fedett dombvidékeken.

Kulcsszavak: barna erdőtalaj, szennyvíziszap-komposzt, beszivárgás, erózió