Vetésidő kísérleteinket a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének Bemutatókertjében 2012–2014 években állítottuk be. Célunk számos egyéb vizsgálat elvégzése mellett annak megfigyelése volt, hogy a vetésidő miképpen befolyásolja a kukorica hibridek kelését, növénymagasságát, valamint ezek a tényezők milyen hatással vannak a termésképződésre. A kísérletben mindhárom évben 12 eltérő tenyészidejű kukorica hibrid kelésének idejét és növénymagasságának változását figyeltük meg három vetés időben.

Mindhárom évben, így 2012-ben is vizsgáltuk a kelésidő és a kukorica termése közötti összefüggést a vetésidő függvényében, aminek során megállapítottuk, hogy már a kukorica kelése nagymértékben befolyásolja a várható termés nagyságát. 2012-ben vontatott volt a hibridek csírázása, kelése, ugyanis a vetéstől kelésig eltelt napok száma meghaladta a 20 napot. A kelés ideje és a kukorica termésmennyisége között igen szoros összefüggést állapítottunk meg (R2=0,8941). A vetésidő és kelésidő közötti összefüggés 2013-ban is megmutatkozott. A vetéstől a kelésig eltelt napok száma az első vetésidő esetén 12 nap, a második vetésidőben 9 nap, a harmadik vetésidőben 11 nap volt. A termés mennyiségének alakulását a hibridek átlagában az eltérő vetésidőkben a kelésidő szintén nagyban meghatározta (R2=0,8082). A vizsgált évek közül egyedül 2014-ben nem találtunk összefüggést a vetés időpontja és az állomány kelésének ideje között. A kelésig eltelt napok száma az alacsony vetéskori talajhőmérsékletből (8,0 °C) és a minimális márciusi csapadék mennyiségéből adódóan az első vetésidőben 19 nap volt, míg a második és harmadik vetésidőben 12–12 nap.

A vizsgálat a kukorica hibridek növénymagasságának alakulására is kiterjedt, amely során az évjárat és vetésidők okozta különbség jelentős volt. A Pearson-féle korreláció analízis eredményeként a 2012. és 2013. években a növénymagasság és termés között pozitív irányú, 0,586 és 0,410 értékű volt a korreláció, vagyis közepesen erős sztochatikus kapcsolat állt fenn. A vetésidő hatása egyedül 2014-ben volt meghatározó, a növénymagasság és vetésidő közötti kapcsolat szorossága 0,543. A legkiemelkedőbbnek a 2012. év tekinthető, ugyanis a Sarolta, a DKC 4590 és a PR37N01 kivételével ebben a vizsgálati évben voltak a legmagasabbak a növények a vetésidők átlagában. Ehhez hasonlóan alakult a 2013. vizsgálati év is, 2014-ben viszont jelentősen alacsonyabbak voltak a növények. A legnagyobb különbség a DKC 4590-es hibridnél volt megállapítható, ahol 2012-höz képest 57,2 cm-rel, 2013-hoz képest 65,0 cm-rel volt alacsonyabb a növény.

A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a vetésidő és kelésidő közötti interakció a kukorica hibridek termésében meghatározó lehet. Fontos, hogy a vetéstechnológia, a termesztés körülményei, az évjárat együtt vannak döntő hatással a kukorica kelésének idejére. A kukorica növénymagassága elsősorban genetikailag determinált, azonban számos egyéb tényező meghatározza, hogy mekkora szárhosszt fejleszt a növény. A mai korszerű hibridek jó szárszilárdságának köszönhetően a 300 cm közeli magasság sem okozott megdőlést a kísérletben szereplő hibrideknél, amely tulajdonság ra való nemesítés a jövőben továbbra is meghatározó lesz.

Kulcsszavak: kukorica, vetésidő, kelésidő, növénymagasság