Növénytermelés / 66. évfolyam / 2. szám (2017. június) / 25-46. oldal

IZSÁKI ZOLTÁN

A talaj N- és P-ellátottságának hatása a lóbab (Vicia faba L.) termésére csernozjom réti talajon II. Aminosav összetétel

A lóbab trágyázási szaktanácsadásának fejlesztéséhez kísérleti munkánk célja az volt, hogy jól elkülönülő talaj tápelem-ellátottsági szinteken, műtrágyázási tartamkísérletben vizsgáljuk a N- és P-ellátottság hatását a lóbab aminosav összetételére. A műtrágyázási tartamkísérletet 1989-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon, 4–4 N-, P- és K-ellátottsági szinten, teljes kezelés-kombinációban, 64 kezeléssel. Jelen dolgozatban az 1998–2002 között végzett kísérletek eredményei szerepelnek, melyek alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők:

1. A 2,8–3,2% humusztartalmú, jó N-szolgáltató képességű csernozjom réti talajon négy kísérleti év alatt a N-ellátottságtól függően a vizsgált 17 aminosavból, g/100 g szárazanyagban kifejezve a glutaminsav és az arginin mennyisége növekedett az évek többségében, míg két évben a leucin, az aszparginsav és a szerin mutatott szignifikáns gyarapodást. Egy-egy évben volt pozitív N-hatás a lizin, a valin és az izoleucin vonatkozásában A szárazanyag %-ában kifejezett összes aminosav mennyisége a nyersfehérje-tartalomhoz viszonyítva 1998-ban volt a legmagasabb (89%), amikor a lóbab nyersfehérje-tartalma a legkisebb (25–27%) értéket mutatta, míg más években ez 78–86% közé esett.

2. A N-ellátottság hatása a lóbab nyersfehérje aminosav összetételére (g/100 g nyersfehérje) nem volt jelentős, az arginin kivételével nem konzekvens, és évjáratonként változóan csak néhány aminosav nyersfehérjén belüli részesedésében tapasztalhatunk szignifikáns növekedést.

3. A kísérleti évek alatt a talaj művelt rétegének AL-P2O5-tartalma P-trágyázás nélkül 120–158 mg/kg, míg a P-trágyázott kezelésekben 175–339 mg/kg között változott. A jobb P-ellátottság a lóbab aminosav összetételét kevésbé befolyásolta, évjáratonként változóan csak néhány aminosav esetében volt szignifikáns növekedés vagy csökkenés kimutatható.

4. A lóbab-fehérje kéntartalmú aminosavakban szegény, a metionin és az cisztin együttes mennyisége a kísérleti évek és a trágyázási kezelések átlagában a nyersfehérjén belül csak 1,5% volt. Az esszenciális aminosavak között legnagyobb arányt az arginin, a leucin és a lizin képviseltek, míg a nem esszenciális aminosavak esetében a glutaminsav és az aszparaginsav volt uralkodó. A kísérleti eredmények azt igazolták, hogy a lóbab fehérje-tartalmát és aminosav összetételét az évjárat nagyobb mértékben befolyásolta, mint egy-egy évben a N- és P-ellátottság.

Kulcsszavak: N and P supply, broad bean, amino acid composition, long-term experiment

Szerzői útmutató

Letöltés (PDF, 94 KB)

Publication Ethics

Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.

Impresszum

Főszerkesztő:

Nagy János

Cím

Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.

Telefon

(06 52) 508-310

Bővebben