A termesztett növények tenyészidejük során különböző időtartamú és mértékű száraz periódusokkal, valamint egyéb környezeti stresszekkel találkoznak. A klímaváltozás következményeképpen az aszályos időszakok száma növekedhet, ezért a növények termésbiztonsága a szárazság és egyéb abiotikus stresszekkel (só, magas hőmérséklet) szembeni ellenálló képesség függvénye lesz, aminek vizsgálata komplex megközelítést igényel.

A precíz, pontos kontrollált körülmények között végzett fenotipizálási kísérletek segítséget nyújtanak a fajták stressztűrő képességének vizsgálatában. Munkánk során 14 különböző származású őszi búzafajta (négy osztrák, öt szerb, öt azerbajdzsáni) szárazság, só valamint a két abiotikus stressz együttes megjelenésével szembeni ellenálló képességét vizsgáltuk a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. szegedi üvegházában kiépített fenotipizálási rendszer segítségével.

A dolgozatban három felvételezett tulajdonságot ismertettünk részletesen, ezek a növénymagasság, a föld feletti száraz tömeg produkció, valamint a szemtermés tömege. Mind a három tulajdonságnál csökkenést figyelhettünk meg a stresszkezelések hatására. Minden fajta esetében elmondható, hogy a legkisebb csökkentő hatást a sóstressz, a legnagyobbat pedig a két stressz együttes megnyilvánulása okozta. A terméskiesés a két stressz együttes jelenlétének hatására a legellenállóbb fajta esetében 60%-os, míg a legérzékenyebb fajta esetében 90%-os volt.

A dolgozatban összefoglalt eredmények alapján a ’Capo’ osztrák fajta szerepelt a legjobban, a kísérletben. Kontroll körülmények között is jó a termőképessége, emellett a szárazság- és sótűrése is figyelemre méltó. A legérzékenyebbnek a ’Balkan’ szerb fajta és a ’Gyrmyzy gul 1’ azerbajdzsáni fajta mutatkozott a két stressz együttes megjelenésére.

Kulcsszavak: búza, szárazságstressz, sóstressz, fenotipizálás