Az olasznád (Arundo donax L., Poaceae) C3-típusú fotoszintézist folytató, évelő, lágy szárú, robusztus fűféle. Világszerte ipari növényként, építési, mezőgazdasági, valamint bioenergetikai célra termesztik, illetve környezetvédelmi célokra alkalmazzák. Mivel a mérsékelt égövben föld feletti szerveinek éves száraz hozama öntözés nélkül is elérheti a 10–20 tonnát hektáronként, a hazai energiaültetvények egyik potenciális, perspektivikus növénye.

E közleményben az olasznád klimatikus, edafikus igényeit tekintjük át, illetve bemutatjuk termesztéstechnológiáját, ipari és környezettechnológiai hasznosítását. 2007–2011 között homokos vályog jellegű, kovárványos barna erdőtalajon beállított szabadföldi mikroparcellás kísérletekben tanulmányoztuk ezt a növényfajt Nyíregyházán. Kísérleteinket az Amerikai Egyesült Államokból származó mikroszaporított („SC Blossom”), valamint egy nyíregyházi házikertből származó (dísznövényként termesztett), tőosztással szaporított növényegyedekkel állítottuk be. Kétféle biohulladékot (települési szennyvíziszap komposzt – TSZK, települési biohulladék komposzt – TBK), valamint fejtrágyaként ammónium-nitrát (AN) műtrágyát juttattunk ki a talajba. Megállapítottuk, hogy olasznád jól tűri a provokatívan nagy dózisú (51 t/ha száraz tömeg) TSZK-kezelést a nélkül, hogy a hajtásaiban jelentős mennyiségben toxikus elemek (Cd, Pb) halmozódnának fel. Mérsékelt (13 t/ha száraz tömeg) TSZK kijuttatás esetén az olasznád hajtásainak nedves tömege szignifikánsan, 21%-kal emelkedett meg. Hasonló 19,8% vagy 9,0%-os hozamnövekedést tapasztaltunk, amennyiben a talajt mérsékelt dózisú (18,8 t/ha száraz tömeg) TBK-tal és egyidejűleg 150 kg/ha AN-tal, illetve 300 kg/ha AN-tal kezeltük. Az AN-ot fejtrágyaként juttattuk ki, megközelítőleg 50, illetve 100 kg/ha nitrogén hatóanyag-tartalommal. A kezelt kultúrákban megnőtt a betakarítható hajtások száma a kontrollhoz képest, habár egy adott hajtás tömege kisebb volt, mint a kontrollé. TSZ, illetve TBK kijuttatás esetén megemelkedett a hajtások fajlagos K-, P-, N-, illetve Zn-tartalma. Enyhén megemelkedett ugyan a hatásokban a fajlagos kadmiumtartalom is, de a teljes felvett mennyiség a hajtásokban nem volt jelentős. Megállapítottuk, hogy az olasznád föld feletti szerveinek hozamát mérsékelt adagban történő települési biohulladék kijuttatással, illetve fejtrágyaként kijuttatott nitrogén műtrágyával serkenteni lehet anélkül, hogy a biomassza erőművekben elégetésre kerülő hajtásokban jelentős mértékben toxikus elemek halmozódnának fel.

Kulcsszavak: olasznád, Arundo donax L., mikroparcellás kísérletek, hozam, táp- és toxikuselem-felvétel