A megújuló zöldenergiák iránti növekvő igények előtérbe helyezik a fás szárú növényeket, így megnő a természetes erdők, valamint a marginális termőhelyeken létesített energetikai ültetvények jelentősége. Hazánkban az energiatermelési célú ültetvényekben elsődlegesen használt fafaj a nyár, az akác és a fűz. A véghasználati hálózatban történő telepítést követően 10–15 éves vágásfordulóval hengeres fa, míg a sarjaztatásos, rövid vágásfordulójú ültetvényekben a 2–4 éves vágásfordulóban a fás szárak szolgálnak energia forrásként. Ezekben a művelési formákban a fafajok biológiai funkciói eltérnek az erdei állományokétól, és speciális tulajdonságok szükségesek a gazdaságos fahozam eléréséhez. Ehhez alkalmazkodik a nemesítő, amikor módszereit a legújabb tudományos eredmények alapján folyamatosan tökéletesíti. Gyakran a faj és nemzetség hibridizáció vezet a genetikai variabilitás jelentős növekedéséhez, amit klón szelekcióval lehet hasznosítani. Az alap kromoszómakészlet többszörösével rendelkező poliploid változatok megtalálhatók a természetes populációkban, de a mesterséges utón létrehozott poliploid növények is értékes nemesítési alapanyagot jelenthetnek. Különösen a triploid növények fahozama, a heterózishatás érvényesülése révén kiugróan jó lehet. Az autotetraploid formák nagyobb levéltömege, megnövekedett CO2-megkötő képessége mérsékelheti a klímaproblémákat. A fafajok biológiai teljesítőképességének növelésében ma már szerepet kapnak a géntechnológiai módszerek. Lehetővé vált a DNS markerekkel történő szelekció, illetve nagy számban sikerült a fahozamot javító géneket izolálni, és génbeépítéssel kedvező tulajdonságokat kialakítani. Az így előállított GM változatokat világszerte zárt rendszerekben értékelik. A kedvezőbb növekedési paraméterek, a stressz tolerancia, vagy a faanyag jobb fermentálhatósága hozzájárulhatnak a nemesítés sikerességéhez. A genomszerkesztési stratégiák új korszakot nyitnak a precíziós nemesítés számára azzal, hogy lehetővé teszik az irányított mutagenezist, és a növények tulajdonságainak tervezett kialakítását akár gén beépítése nélkül is. A jelen összefoglaló betekintést ad a fás szárú energianövények hagyományos és géntechnológiai módszerekkel történő nemesítésének folyamataiba.

Kulcsszavak: fafajok, zöld energia, keresztezés, poliploidia, génbeépítés, genomszerkesztés