Növénytermelés / 66. évfolyam / 3. szám (2017. szeptember) / 11-32. oldal

NAGY JÁNOS

Klímaváltozás és a műtrágyázás hatása a kukorica termésére debreceni tartamkísérletben

A kutatás során arra kerestük a választ, hogy a talaj termékenysége természetes körülmények között (tápanyag-visszapótlás nélkül) milyen mértékben befolyásolta a termést, illetve a környezeti tényezők közül a téli félévben és tenyészidőben lehullott csapadék, a műtrágyakezelés, valamint a két tényező interakciója milyen hatást gyakorolnak a kukorica terméseredményére.

A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, középkötött mészlepedékes csernozjom talajon 1984-ben alapított többtényezős szántóföldi tartamkísérletben 25 év (1990–2016) figyelembevételével végeztük.

A tenyészidőszakban lehullott csapadék mennyisége és a termés között szignifikáns, pozitív kapcsolat igazolódott (r=0,598; P<0,01). A tenyészidőben lehullott csapadék, az effektív hasznos hőösszeg (EH) és a potenciális evapotranszspiráció (PET) értékek alapján száraz és csapadékos évekre bontottuk a tartamkísérlet tenyészidőszakait. A száraz és csapadékos évek termésátlagai közötti eltérés szignifikáns volt (P<0,001), csapadékos években átlagosan 2,142 t/ha-ral volt nagyobb a termés.

A nem műtrágyázott kezelések és a 120 kg N/ha között a kukoricatermésre tekintettel minden évben (függetlenül attól, hogy csapadékos vagy száraz év volt-e az) megbízható különbség volt (P<0,001). Az átlagos terméstöbblet 4,022 t/ha.

A műtrágyázás és a csapadék termésre gyakorolt együttes hatásának elemzése igazolta, hogy a műtrágyázás a termés szórásának közel kétszer akkora részét magyarázza, mint a csapadék mennyisége. A 120 kg N/ha műtrágyakezelés csapadékos években szignifikánsan nagyobb termést (2,683 t/ha többlettermés) eredményezett, mint száraz években.

Száraz évjáratban az alacsony talajnedvesség-tartalom gátolja a kijuttatott műtrágya és a talaj természetes tápanyagainak hasznosulását és nagyobbak a talajellenállás értékek. Sekély művelés alkalmazásával növelhető a talaj nedvességtartalmának megőrzése a 25–35 cm-es talajrétegében. Száraz években a talajnedvesség csökkenés miatt a talajellenállás értéke megnő.

Kulcsszavak: kukorica, természetes tápanyaghasznosító-képesség, műtrágyázás, talajnedvesség, talajellenállás

Szerzői útmutató

Letöltés (PDF, 94 KB)

Publication Ethics

Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.

Impresszum

Főszerkesztő:

Nagy János

Cím

Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.

Telefon

(06 52) 508-310

Bővebben