A tiszta víz az emberi egészség és jóllét, valamint a természetes ökológiai rendszerek nélkülözhetetlen eleme, így a vízminőség megóvása nem csak az európai környezetvédelmi politika egyik alappillére, de Földünk egészét érintő globális kérdés. A vízkészletek és a vízminőség problémaköre nem korlátozódik országhatárok közé, európai viszonylatban pedig az Unió szabályozása elengedhetetlen a környezetszennyezés okozta problémák kezeléséhez. A mezőgazdasági termelés környezeti hatásai között szerepel többek között a felszíni és a felszín alatti vizekben megjelenő tápanyag-felhalmozódás, ezen belül a humán egészségügyben nagyon fontos szerepet betöltő nitrát felhalmozódása komoly kockázatot jelent a táplálékláncba bekerülve, közvetlenül a víz, valamint az élelmiszerek fogyasztása által. Az 1991. évi nitrát-irányelv az EU jogalkotásának egyik legrégebbi olyan eleme, amelynek célja a környezet-terhelés ellenőrzése és a vízminőség javítása. A nitrogén létfontosságú elem, amely nélkülözhetetlen a növények növekedéséhez és a termésképzéshez, magas koncentrációban azonban káros az emberi szervezetre és a természetre egyaránt.

Kérdőíves vizsgálatunk célja az volt, hogy Komárom-Esztergom megye kisbéri járásának gazdálkodóit vizsgálva kielemezzük, hogy a 2014. 09. 01-től érvénybe lépett nitrát rendelet változásai milyen hatással voltak a mezőgazdasági termelésre, kiemelve, hogy mennyire céltudatosan végzik a tápanyag-utánpótlást. Fő célként kerestük az összefüggést a különböző területnagyságon termelést folytató gazdák és az általuk kiszórt nitrogén műtrágya hatóanyaga között, valamint az eredményeket összehasonlítottuk az országos, illetve regionális átlaggal.

A kérdőíves vizsgálatot 2015. 09. 01. és 2015. 12. 31. között végeztük. A négyrészes kérdőívet (általános, tápanyag-utánpótlási, szerves- és műtrágyázási rész) 148 gazdálkodó töltötte ki. Összesen 14 kérdés többségét egyszerűbb diagramokkal elemeztük ki. A gazdálkodók területnagysága és az általuk kijuttatott nitrogén közötti összefüggést egy ANOVA vizsgálat (Analysis of Variance – Varianciaanalízis) alkalmazásával végeztük, valamint korrelációszámítást is alkalmaztunk annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy találunk-e összefüggést a területnagyság és a kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége között.

A vizsgálat nem a várt eredményt hozta. A talajvizsgálat, és az arra alapozott tápanyag-utánpótlási terv hiánya szembetűnő volt, de a gazdák által alkalmazott termésnövelő anyagok is főleg csak a műtrágyára korlátozódnak. Az ANOVA végeredményeként nem találtunk szignifikáns különbséget az egyes csoportok között, valamint a korrelációszámítás eredménye is azt mutatta, hogy csak gyenge összefüggés van a gazdálkodók területnagysága és a kijuttatott nitrogén hatóanyagának mennyisége között. Ráadásul ez a mennyiség jóval elmarad az országos és regionális átlag értékétől is, szerves trágyából pedig az átlagnak mintegy felét juttatták ki a megkérdezett gazdák.

Kulcsszavak: nitrát-irányelv, N műtrágya, tápanyag-ellátás, kérdőív