A portokkultúrák androgén indukciós gyakoriságának növelése a növényi biotechnológia fontos célkitűzése. Segítségével rövidebb idő alatt állhatnak a nemesítők rendelkezésére a magas örökletes változékonyságot mutató kettős haploid vonalak. Kukorica portokkultúrában lefolytatott kísérleteink során célunk volt, hogy felfedjük a portokkultúrákban az indukció gyakoriságának növelésére gyakran alkalmazott hideg előkezelésnek, valamint az n-butanollal történő kémiai előkezelésnek a mikrospórák sejtvázára, illetve szerkezetére gyakorolt hatásait, annak érdekében, hogy jobban megértsük az androgenezis citológiai és strukturális hátterét.

Mind a hideg előkezelés, mind pedig az n-butanol kezelés megnövelte az androgén választ adó mikrospórák arányát. A legjelentősebb, kontrollhoz képest szignifikánsan megemelkedett mikrospóra indukciót azonban a két kezelés egyidejű alkalmazása váltotta ki (20,95 embrió 100 portokra vetítve).

A kezelések sejtvázra gyakorolt hatásának vizsgálata érdekében a mikrotubulusokat indirekt immunofluoreszcencia segítségével, míg az aktin fonalakat rodamin falloidin alkalmazásával jelöltük meg. A sejtek szerkezetében végbement változásokat szövettani módszerekkel követtük nyomon.

A hideg előkezelés megnövelte a mikrospórákban az aktin fonalak mennyiségét, míg a mikrotubulus hálózatra nem volt hatással. Ezzel ellentétben az n-butanol alkalmazása a mikrotubulusok visszafordítható depolimerizációját váltotta ki, miközben az aktin fonalak mennyisége nem változott meg. Eredményeink támogatják azt a feltevést, miszerint a mikrospórák generatív fejlődése és az androgén fejlődési út közti átmenetet segíti a sejtváz átrendeződése, feltehetően a szimmetrikus osztódások elősegítése révén.

Kulcsszavak: kukorica, portokkultúra, hideg előkezelés, n-butanol, sejtváz