Összehasonlító kísérletünkben kukorica (Zea mays L.) tesztnövénnyel réti talajtípusú, fizikai talajféleség szempontjából agyagos talajon a biogazdálkodásban is engedélyezett három, a talajba juttatható baktérium- és alga készítmény (Biorex I-II; Natur Terra; Amargerol) hatását vizsgáltuk a fiatal kukoricanövény tápanyag-ellátottsága mellett a talaj tápanyag-szolgáltató képességére. A tenyészedény-kísérletben a kukorica növényeket a vetéstől számított hat hét múlva felszámoltuk. A növényminták tömege mellett azok N-, P-, K-, Ca- és Mg-tartalmát is meghatároztuk, így a talajból a terméssel kivont tápanyag-mennyiségeket ki tudtuk számolni. Meghatároztuk a kezelések talajában a növények számára könnyen felvehető, 0,01 M-os CaCl2 oldható összes-N mennyisége mellett az AL-oldható tápelemek-tartalmát is (AL-P2O5, AL-K2O, AL-Ca, AL-Mg).

A kísérlet eredményei szerint a vizsgálatba bevont baktérium- és algakészítmények a fiatal kukoricanövény biomassza-tömegét a kontrolléhoz képest csökkentették, nitrogén-koncentrációjukat statisztikailag igazolhatóan növelték, de megfelelő N-ellátottságot nem biztosítottak számukra.

A kísérlet talajának nagy foszfortartalma miatt a fiatal kukoricanövények megfelelő P-ellátottsága biztosítva volt, de a biokészítmények nem növelték meg a kontrollhoz képest a növények P-tartalmát.

A növények ezen fenofázisában K-ellátottságuk megfelelő volt. A készítmények a kontrollhoz viszonyítva növelték azok K-koncentrációját.

A kísérlet növényeinek kalcium-koncentrációja az irodalmi adatokhoz képest kisebbnek mutatkozott, Ca-ellátottságuk nem volt megfelelő, ezen a készítmények sem tudtak javítani.

A növényekben mért magnézium-koncentrációk szerint a Mg-ellátottságuk sem volt optimális, bár a készítmények pozitív hatást fejtettek ki erre a mért paraméterre, a kontrollhoz képest növelték a növények Mg-tartalmát.

Eredményeink szerint a készítmények általában kismértékben növelték a vizsgálatba bevont tápelemek koncentrációját a kontroll növényekéhez képest, de optimális, harmonikus tápanyagellátást nem tudtak biztosítani a fiatal kukorica növény számára.

A kísérlet végén vett talajminták eredményei alapján és a terméssel kivont tápanyagmennyiségek figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy a készítmények a nitrogén

növények általi felvehetőségét tendenciájában növelték, de a többi vizsgált tápelemre ilyen rövid időtartam alatt kedvező hatást nem fejtettek ki. A mikrobák elszaporodásához, az élettevékenységükkel a talajban folyó tápanyag-feltáródási folyamatok befolyásolásához időre van szükségük, így e készítmények kijuttatását a vetéssel egy időben nem javasoljuk.

Kulcsszavak: biokészítmények, tápelem-tartalom, kukorica