A leegyszerűsödött, néhány növényen alapuló vetésszerkezet bővítése alapvető agronómiai feladat a hazai növénytermesztésben. Ebben olyan különleges növények termesztésbe vonása is segíthet, mint a batáta. A trópusi eredetű batáta hazai termesztése számos technológiai kérdést vet fel, melynek vizsgálatára végeztünk kisparcellás, szántóföldi kísérletet a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet Bemutató kertjében csernozjom talajon 2017. évben. A kísérleti eredményeink szerint – termőhelyhez és fajtához adaptált technológiával – a batáta hazánkban is eredményesen termeszthető. Fontos ebből a szempontból a fajta megválasztása. Az Ásotthalmi 12 fajta lényegesen nagyobb termést adott (23,2–50,7 t/ha), mint a Norangel fajta (22,6–36,2 t/ha). A szakirodalommal ellentétben a síkművelésben nagyobb termést kaptunk, mint a bakhátas művelésben. Síkművelésben az Ásotthalmi 12 fajta termése 32,2–50,7 t/ha, a Norangelé 24,1–36,2 t/ha, míg bakhátas művelésnél 23,2–39,4 t/ha, illetve 22,6–34,7 t/ha között változott. A kísérleteink szerint a batáta fajták termése a 0,75 m sortávolságnál nagyobb volt, mint az 1,0 m sortávnál. A sortáv változtatása fajtaspecifikus volt. A két sortáv termése között az Ásotthalmi 12 fajtánál 8967–11333 kg/ha, a Norangel fajtánál pedig csak 1501–1514 kg/ha volt a különbség. A nem piacképes termés arányát (9,97–18,03%) elsősorban a művelési mód (jobb a síkművelés) és a fajta (jobb az Ásotthalmi 12) befolyásolta, míg a sortáv hatása nem volt szignifikáns.

Kulcsszavak: édesburgonya, fajta, művelési mód, sortáv