A két eltérő klimatikus viszonyokkal rendelkező évben (2013 és 2016) végzett kutatás során arra kerestük a választ, hogy a tenyészidőszak időjárása, valamint a tápanyag-ellátás hogyan befolyásolja a kukorica produktivitását és a jövedelmet.

Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Kísérleti Telepén, löszön képződött, mély humusz rétegű alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított többtényezős, négyismétléses, sávos elrendezésű kisparcellás szántóföldi tartamkísérletben végeztük 2013. és 2016. években, természetes csapadékellátottság mellett, ugyanazon FAO 360-as és FAO 490-es érésidejű hibridek alkalmazásával.

A szántóföldi tartamkísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll) kezelés mellett további 10 kezelést alkalmaztunk. Az NPK arányok az alábbiak voltak: 30:23:27, 60:46:54; 90:69:81; 120:92:108; 150:115:135, 60:184:216; 120:184:216; 180:184:216; 240:184:216; 300:184:216 kg NPK/ha.

A műtrágyázás átlagos terméstöbblete kedvezőtlen klimatikus feltételek mellett (2013) szignifikánsan nagyobb volt (1,154 t/ha, P<0,05) az alacsonyabb FAO számmal rendelkező hibridnél. Kedvező klimatikus viszonyokkal párosulva (2016) ezen a kiváló csernozjom talajon a két eltérő FAO számú hibrid közötti 716 kg/ha műtrágyázás átlagos többlet különbsége nem volt szignifikáns.

Az alacsony, 30:23:27 kg NPK/ha műtrágyakezelésre aszályos évben (2013) a rövidebb FAO 360-as érésidejű kukorica hibrid reagált szignifikáns terméstöbblettel (1,245 t/ha, P<0,05), míg a kedvező klimatikus viszonyoknak köszönhetően 2016. évben mindkét hibridnél jelentős volt a többlettermés. A 360-as FAO számú hibridnél 2,564 (P<0,001), a FAO 490-es érésidejű hibridnél 2,302 t/ha (P<0,001) volt a terméstöbblet, vagyis a növekedés 29,7 és 27,6% volt.

A magasabb NPK adaggal rendelkező kezeléskombinációk (180:184:216 és 240:184:216 kg NPK/ha) biztosították a csapadékban szegény évjáratban (2013) mindkét hibridnél a szignifikánsan (P<0,05) igazolt legjobb terméseredményt. A kedvezőbb időjárási feltételnek köszönhetően 2016. évben mind a FAO 360-as, mind a FAO 490-es érésidejű hibridnél a 60:46:54 kg NPK/ha kezeléskombináció bizonyult statisztikailag (P<0,05) eredményesnek.

Csapadékhiányos évben (2013) az alacsonyabb NPK kg/ha kezeléskombinációk eredményeztek nagy különbséget a két eltérő tenyészidejű hibrid között, míg a magasabb NPK kg/ha kezeléskombinációk esetében jóval kisebb volt a különbség. A kedvező klimatikus viszonyok között (2016) ez az összefüggés ellentétesen alakult.

A FAO 360-as érésidejű kukorica hibrid termését – az NPK kezeléskombinációk átlagában – a klimatikus viszonyok kisebb mértékben befolyásolták. Kedvezőbb időjárási körülménynek köszönhetően 2016. évben 1,930 t/ha (P<0,05) volt a terméstöbblete, míg a 490-es FAO számú hibridnél az évjárat módosító hatása nagymértékű, 4,345 t/ha (P<0,001).

A stresszkörülményeket jobban bíró rövidebb tenyészidejű FAO 360-as érésidejű kukorica hibrid termése – a kezelések átlagában – 2013. évben 2,094 t/ha-ral meghaladta (P<0,001) a 490-es FAO számú kukorica hibridét, míg kedvező időjárási körülmények között a két hibrid között nem volt szignifikánsan kimutatható különbség.

Kedvező klimatikus viszonyok mellett, helyes NPK kg/ha kezeléskombináció megválasztásával a FAO 360-as érésidejű kukorica hibrid 3,873 t/ha, míg a 490-es FAO számú hibridnél 7,308 t/ha többlettermés volt elérhető. Az eredmények szignifikánsan igazoltak (P<0,001).

A kukoricatermesztés jövedelemhelyzetének egyik sarkalatos pontja a ráfordítások és a hozamok alakulása, illetve ezek egymáshoz való viszonya, valamint jelentős befolyásoló tényező az adott év időjárása. A 2016. évben az alacsonyabb műtrágyaköltség ráfordítás és a felvásárlási ár 12,1%-os csökkenése mellett a FAO 490-es érésidejű kukorica hibrid többletjövedelme a maximális többletjövedelmet biztosító műtrágyaszinten jelen tős, 25 035 Ft/ha volt, míg a rövidebb tenyészidejű 360-as FAO számú hibridé 3 239 Ft/ha volt a 2013. év maximális jövedelem értékéhez képest.

A vizsgálatok alapján elmondható, hogy mindössze egy esetben biztosította a maximális tápanyagszint a maximális többletjövedelmet, a másik három szcenárió estében alacsonyabb ráfordítás-szinten volt maximalizálható a műtrágyázás pénzügyi eredménye.

Kulcsszavak: kukorica, klímaváltozás, műtrágyázás hatékonysága, termés, többletjövedelem