Az olasznád (Arundo donax L., Poaceae) C3-típusú fotoszintézist folytató, évelő, lágy szárú, robusztus fűféle. Világszerte ipari növényként, építési, mezőgazdasági valamint bioenergetikai célra termesztik, illetve környezetvédelmi célokra alkalmazzák. Mivel a mérsékelt égövben föld feletti szerveinek éves száraz hozama öntözés nélkül is elérheti a 10–20 tonnát hektáronként, a hazai energiaültetvények egyik potenciális, perspektivikus növénye. 2009–2010 között homokos vályog jellegű, kovárványos barna erdőtalajon állítottunk be szabadföldi mikroparcellás kísérlet olasznáddal Nyíregyházán. A talajba 2009 júniusában és 2010 júliusában fejtrágyaként ammónium-nitrát (AN) műtrágyát (150 és 300 kg/ha), illetve települési zöldhulladékból készült ún. biokomposztot (TBK – 25 t/ha), valamint települési szennyvíziszap-komposztot (TSZK – 25 t/ha) juttattunk ki. 2010 októberében megvizsgáltuk a levelek legfontosabb mikroanatómiai paramétereit. Megállapítottuk, hogy mind az AN, a TBK, valamint a TSZK kijuttatás is negatívan befolyásolta a levél epidermisz vastagságának alakulását. Minden talajkezelés esetén az egyes párhuzamos lefutású erek közötti érszigetek kiterjedésének, az azokat felépítő epidermiszsejtek sejt-sorszámának emelkedése volt megfigyelhető. A TBK és TSZK kijuttatás a sztómaszám jelentős növekedését idézte elő, ugyanakkor sztómaszélesség növekedést csak az AN (150 és 300 kg/ha) kijuttatás esetén tapasztaltunk.

Összességében megállapítható, hogy a nitrogén-fejtrágya, illetve biohulladékok talajba juttatásának hatására kedvezőbbé váló tápelem-ellátottság komplexen hat a levelek szöveti felépítésére, pozitív hatása különösen a sztómaszám emelkedésén mérhető le. A sztómák számának növekedése fokozódó CO2-akkumulációt tesz lehetővé, mely kedvez a biomassza-produkció növekedésének.

Kulcsszavak: Arundo donax, műtrágya, komposzt, levél, mikroanatómia