A nitrogén tápanyag-utánpótlás a kukorica terméshozam növelésének egyik fő tényezője, a megfelelő mennyiségben történő felhasználás és a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése mellett. A kutatás során arra kerestük a választ, hogy a felhasznált nitrogén mennyisége, illetve annak kijuttatási ideje hogyan befolyásolja a kukorica produktivitását és a jövedelmet eltérő környezeti feltételek között.

Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén, löszön képződött, mély humuszrétegű alföldi mészlepedékes csernozjom talajon beállított osztott sávos (split-strip-plot) elrendezésű, kétismétléses kisparcellás szántóföldi tartamkísérletben, csapadékos (2016) és átlagosnak tekinthető (2017) évjáratban, természetes csapadékellátottság mellett, az Armagnac (FAO 490) és Renfor (FAO 320) hibridek alkalmazásával végeztük.

A szántóföldi kísérletben a műtrágyázás nélküli (kontroll) kezelés mellett az N műtrágya-adagok alap- és fejtrágyaként megosztva kerültek kijuttatásra. A tavaszi alaptrágyaként kijuttatott 60 és 120 kg N/ha dózist kétszeri fejtrágyázás követte V6 és V12 fenofázisban, mennyisége +30 és +30 kg N/ha volt.

A 2016 tenyészidőszakában lehullott – a 30 éves átlaghoz viszonyított – nagyobb csapadékmennyiséget, illetve az alap- és fejtrágyázást – a kezelések átlagában – a hosszabb tenyészidejű Armagnac (FAO 490) hibrid jobban hasznosította, mint a rövidebb tenyészidejű Renfor (FAO 320), az Armagnac hibrid 21,7%-kal, míg a Renfor hibrid 10,4%-kal termett többet csapadékos évben.

A 60 kg N/ha alap+V6 fejlődési szakaszban +30 kg N/ha (V690) fejtrágyázás kijuttatásával hatékonyabb felvételt és jobb hasznosulást értünk el csapadékos évben (2016) mindkét hibridnél. Átlagosnak tekinthető évjáratban (2017) a fejtrágyázás eredményességében a hibridek között eltérés volt. Az Armagnac (FAO 490) hibrid esetében a fejtrágyázás nem okozott megbízható többlettermést, eredményesnek a 120 kg N/ha alapkezelés bizonyult. A Renfor (FAO 320) hibridnél 120 kg N/ha alapdózisra kijuttatott korai fejtrágyázás (V6150) volt kedvezőbb.

Az Armagnac (FAO 490) hibrid terméselőnye a Renfor (FAO 320) hibriddel szemben a csapadékban gazdag 2016. évben két kezelés kivételével – A60 és V12180 – szignifikánsan megmutatkozott. A legnagyobb terméselőny a V12120 (6,750 t/ha, P<0,001) kezelés alkalmazásával volt elérhető. Az átlagos évjáratban (2017) a két hibrid között szignifikáns eltérés három kezelésben (A120, V12120, V12180 kg N/ha) volt kimutatható. A legjelentősebb terméselőnye az Armagnac (FAO 490) hibridnek az A120 (2,529 t/ha, P<0,05) kezelésben volt.

A tápanyag-gazdálkodás (N) legkedvezőbb jövedelmét a tavaszi 120 kg N/ha alap és a korai V6 fenofázisban kijuttatott +30 kg N/ha (V6150) fejtrágyázási technológia biztosította, a hibridek és az évek átlagában. A Renfor (FAO 320) hibridnél a V6150 kezeléssel lehetett a környezeti tényezőktől függetlenül a legnagyobb jövedelmezőséget elérni, míg az Armagnac (FAO 490) hibrid esetében a V12 fenofázisban alkalmazott fejtrágyakezeléssel, amelyet csapadékos évben (2016) az alacsonyabb V12120, átlagos évjáratban (2017) a magasabb V12180 kezeléssel lehetett biztosítani.

Összességében a terméshozam és a marginális jövedelemvizsgálati eredmények alapján a tavaszi 120 kg N/ha alap és a korai V6 fenofázisban kijuttatott +30 kg N/ha (V6150) fejtrágyázási technológia javasolható. Az eredmények azt is igazolják, hogy az N hatását az évjárat, a genotípus és a technológia többi eleme nagymértékben befolyásolja és a marginális hatékonyságot hibridenként kell meghatározni az évjárat figyelembevételével.

Kulcsszavak: kukorica, alap- és fejtrágyázás, többletjövedelem