Kísérletünkben egy azoxistrobin, valamint egy azoxistrobin és propikonazol hatóanyag-tartalmú fungicid hatását vizsgáltuk a kukorica klorofilltartalmára és enzimaktivitására. A kísérleteket fóliasátorban (KITE Zrt.) és szántóföldi (Látóképi Kísérleti Telep) körülmények között állítottuk be. A kísérletekben a fungicideket az engedélyokiratban meghatározott átlagos dózissal alkalmaztuk.

Kutatási célunk volt annak bizonyítása, hogy a növény természetes detoxifikáló folyamatai a permetezést követő rövid idő (egy és két hét) elteltével a használt fungicid hatására változnak, ami az enzimaktivitás változással bizonyítható.

A kísérlet során a relatív klorofilltartalmat (SPAD-egység), a II. fotokémiai rendszer hatékonyságát, a szuperoxid-dizmutáz aktivitását (SOD) és a lipidperoxidáxiót (LP) mértük, egy és két héttel a kezelés után. A két termesztési környezet között a vizsgált mutatók terén eltérést tapasztaltunk.

A kezelések hatására a termesztési környezettől függetlenül szignifikáns eltérést mértünk a relatív klorofilltartalomban. A fungicid hatására 25%-kal csökkent a relatív klorofilltartalom a fóliasátorban. A szuperoxid-dizmutáz aktivitása és a lipidperoxidáció mértéke ellentétesen változott. Fóliasátorban a fungicid kezelés jelentős növekedést eredményezett a kontrollhoz viszonyítva, mely során a kezelést követően egy hét alatt 10%-kal, míg két hét elteltével több, mint 40%-kal emelkedett a SOD aktivitás. A szántóföldi kísérletben ezzel szemben nem volt statisztikailag kimutatható változás. A fungicid kezelésnek nem volt szignifikáns hatása a vizsgált növények fotoszintetikus aktivitására. A fungicidek kedvezőtlenül befolyásolták a növények relatív klorofilltartalmát és a fotoszintetikus pigmentek mennyiségét, mely későbbiekben negatívan hathat a szervesanyag-felhalmozásra, ezen keresztül pedig a biomassza képződésére.

Kulcsszavak: fungicid, kukorica, lipidperoxidáció, relatív klorofilltartalom, szuperoxid-dizmutáz