Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon, a tartamkísérlet 8. évében, 1995-ben vizsgáltuk a K, B, Sr elemek közötti kölcsönhatásokat. A K-szinteket megismételt 0, 1000, 2000 kg/ha K2O, a B-szinteket megismételt 0, 20, 40, 60 kg/ha B, a Sr-szinteket 67 kg/ha Sr adaggal állítottuk be. Műtrágyaként 60%-os kálisót, 11%-os bóraxot, és 33%-os SrCl2×6H2O sót alkalmaztunk. Főparcellánként 3K-kezelés, alparcellánként 4B-kezelés, al-alparcellánként 2Sr-kezelés szolgált 24 kezeléssel×3 ismétlésben=72 parcellával osztott parcellás elrendezésben. Az alaptrágyázás 100–100 kg/ha/év N és P2O5 adagokat jelentett pétisó és szuperfoszfát formájában. A kísérlet beállításakor 1987 őszén a szántott réteg 5% CaCO3-ot, 3% humuszt, 20% agyagot tartalmazott. A pH(H2O) 7,8; pH(KCl) 7,3; AL-K2O 180–200, AL-P2O5 100–120, KCl-oldható Mg 110–150, KCl+EDTA oldható Mn 60–80, Cu és Zn 1–2 mg/kg értékkel volt jellemezhető. A termőhely kielégítő K, Ca, Mg; közepes N és P; valamint gyenge Zn és Cu ellátottságú. A talajvíz szintje 13–15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. Az átlagos középhőmérséklet 11 oC, az éves csapadékösszeg 400–600 mm közötti egyenetlen eloszlással. Főbb megállapítások, levonható tanulságok: – A szemes cirok 1995. október 11-én betakarításkor 19,6 t/ha zöld tömeget adott 40%-os nedvességtartalommal. A csapadékos őszön a szemes cirok magot nem érlelt. A légszáraz földfeletti biomassza tömege 14 t/ha mennyiséget tett ki. Hasonló viszonyok között tehát a szemes cirok nem lehet versenyképes a kukorica termesztésével, mely ez évben ezen a termőhelyen 13 t/ha szem+7 t/ha szártermést produkált. – A káliummal és bórral egyaránt kielégítően ellátott meszes vályogon trágyahatások a termésben nem jelentkeztek. Az extrém nagy, megismételt 2000 kg/ha K2O, illetve 60 kg/ha B adagok sem okoztak terméscsökkenést. A Sr-trágyázás szintén hatástalan volt a termés tömegére. – A K adagokkal nőtt a szemes cirok hajtásának és virágzáskori levelének K és Ba, valamint mérséklődött a Ca, Mg, Na, Mn, Sr elemeinek koncentrációja. A levélanalitikai optimumok alapján az állomány, illetve a termőhely Zn-ellátottsága bizonyult nem kielégítőnek. – A 14 t/ha légszáraz biomasszába számításaik szerint 18 kg N, 168 kg K (202 kg K2O), 20 kg P (46 kg P2O5), 36 kg Ca (50 kg (CaO), 19 kg Mg (32 kg MgO), és 17 kg S épült be. A mikroelemek közül a Fe kereken 2,3 kg, Mn 1 kg, Na 0,6 kg, Al 0,5 kg körüli felvételt mutatott. A Zn 168, Sr 140, Cu 98, B 84, Ba 56, Ni 8, Pb 6, Se 3, Cr 2, Cd és Mo 1 g/ha mennyiséget ért el. A betakarított termés tehát főként N-nel és K-mal szegényítheti el a talajt. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szemes cirok elem igényének számításakor a szaktanácsadásban. – A talaj AL-K2O tartalma a kontrollon mért 191 mg/kg-ról 515 mg/kg-ra, a forróvíz-oldható B-tartalma 0,7 mg/kg-ról 5,1 mg/kg-ra nőtt a maximális adagokkal.

Kulcsszavak: kálium, bór, stroncium kezelés, műtrágyázási kísérlet, szemes cirok