A hazai kukoricatermesztés továbbfejlesztésének kulcskérdése a termesztéstechnológiában ható agrotechnikai elemek közötti interaktív hatások mind teljesebb hasznosítása és azok hibridekre történő adaptációja. Tartamkísérletben csernozjom talajon vizsgáltuk a különböző kukorica hibridek (Sushi, Loupiac, Armagnac, Fornad) trágya és tőszámreakcióját 2017. és 2018. években. A rendkívül szélsőséges időjárású évjáratok kedvezőtlen klimatikus hatásait a kiváló vízgazdálkodású csernozjom talaj, a hibridek adaptációs képessége, valamint az optimálishoz közeli agrotechnika jelentősen mérsékelni tudta (2017. évben 10,2–16,7 t/ha, 2018. évben 9,3–15,9 t/ha terméseredményeket kaptunk). A kedvező talaj miatt magas kontroll (műtrágyázás nélküli) termésszintet adtak a hibridek (2017. évben 10,5–12,0 t/ha, 2018-ban 9,3–13,6 t/ha). A műtrágyázás hatására kapott terméstöbblet ennek ellenére jelentős mértékű volt (2017. évben 4,4–6,1 t/ha, 2018. évben pedig 3,5–4,4 t/ha a hibridek átlagában). Az állománysűrűség növelése a kontroll kezelésben mérsékeltebb terméstöbbletet (2017. évben 0–0,5 t/ha, 2018. évben 0,8–3,1 t/ha) eredményezett, mint az optimális NPK műtrágyázás esetén (0,6–4,6 t/ha, illetve 1,2–2,9 t/ha hibridtől függően), ami a trágyázás×tőszám szoros kölcsönhatását bizonyította. Optimális műtrágya adagnak 2017-ben az N=120–150 kg/ha+PK, 2018-ban az N=90–120 kg/ha bizonyult hibridtől függően.