Növénytermelés / 67. évfolyam / 4. szám (2018. december) / 59-72. oldal

SEBŐKANDRÁS – CZINKOTA IMRE – NYIRI BALÁZS – BOSNYÁKOVICS GABRIELLA – GULYÁS MIKLÓS – DÁLNOKI ANNA BOGLÁRKA

A talaj szervesanyag minőségének vizsgálata UV-VIS spektrumban – az Exponenciális Illesztés Módszere (EFA)

Az éghajlatváltozás problémákat okoz a globális rendszerekben, így a talajokra is igen nagy hatást gyakorol. A talajban található szerves anyagok mérése (különösen a minőségük, mint a fulvosav – FA és huminsav – HA frakciók jelenléte, aránya) folyamatos feladat, melynek módszere az elmúlt században folyamatosan fejlődött. Néhány ilyen módszer az E4/6 [465/665 nm] arány vagy az E2/3 [250/365 nm] módszer. A talaj kivonatok UV-VIS spektrumai (200–900 nm) exponenciális függvénnyel írhatók le, melyekből a kiválasztott pontokon mért adatokból származtatott arány szolgáltatja az információt a FA és HA anyagok eloszlásáról. Vizsgálataink során arra törekedtünk, hogy az exponenciális függvényt használva nyerjünk információkat, melyek nem csak a FA/HA arányról, hanem a vizsgált talajminták szervesanyag-méretmegoszlásáról is adatot szolgáltat. Ez a megközelítés (Exponential Fitting Approach – EFA) ígéretes a szervesanyag-eloszlás a könnyű és olcsó vizsgálatára (valamint minden olyan minta elemzésére, amelyben a folyadékfázis tartalmaz szerves anyagot, vagy képes a szerves anyag kioldására). A széleskörű vizsgálat érdekében a következő talajtípusokat választottuk: homoktalaj, csernozjom, szolonyec és enyhén savanyú barna erdőtalaj. A talaj extrém szervesanyag-eloszlásának szimulációja érdekében Na-humát standardot használtunk fel. A talajkivonatokat módosított Stevenson módszer alapján (0,5 M NaOH and 0,1 M Na4P2O7) készítettük. Minden talajmintához (5,0 g) 20 ml exrahálószert adtunk, míg a Na-humát standard esetében 20 ml extraháló folyadékot adtunk 0,125 g Na-humáthoz. Négy óra rázatás után centrifugáztuk, szűrtük, és 40-szeresre hígítottuk a méréshez. Az eredmények alapján kijelenthető: kedvező környezet esetén az E4/6 módszer közel 10%-os hibájúak az ismétlések, míg az EFA módszer kevesebb, mint 3% bizonytalansággal dolgozik a vizsgált talajok esetén.

Ha kedvezőtlen (extrém) körülményeket vizsgálunk, az eredeti E4/6 akár 30%-os hibával terhelt is lehet. Az EFA még ilyen esetben is 12%-on belül maradt. Érdemes megjegyezni, hogy az EFA eredményei mindig az eredeti E4/6 értékei alatt maradtak (72–83%-a annak), de követi az eredeti értékeket, valamint az érték arányos, de kisebb hibával terhelt.

Kulcsszavak: SOM, huminsav, fulvosav, UV-VIS spektrum, EFA

Szerzői útmutató

Letöltés (PDF, 94 KB)

Publication Ethics

Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.

Impresszum

Főszerkesztő:

Nagy János

Cím

Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.

Telefon

(06 52) 508-310

Bővebben