Egy műtrágyázási kísérlet 37. évében, 2010-ben vizsgáltuk az eltérő N, P, K, ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű pillangósnélküli gyepkeverék 10. évének termésére, ásványi elemtartalmára és elemfelvételére. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 3–5% CaCO3-ot és 20–22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben eredetileg közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N × 4P × 4K = 64 kezelést × 2 ismétlést = 128 parcellát foglal magában. A talajvíz 13–15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2010-ben azonban az állomány az 1. kaszálás idejéig 319 mm esőt kapott. A szokásos szeptemberi 2. kaszálásra a bőséges további csapadék ellenére sem került sor az elöregedő 10. éves gyepen. Főbb eredmények:

Az állomány botanikai összetételét döntően az N×P trágyázás befolyásolta. A nitrogénnel és foszforral egyaránt jól ellátott talajon a taréjos búzafű 37, a betelepült magyar rozsnok 27%-ios borítottságot ért el. A nádképű csenkesz és a betelepült madárhúr a N-nel közepesen ellátott kezelésekben szaporodott el. A N-nel nem trágyázott parcellákon a pillangós gyomok borítása 16% fölé nőtt, főleg a komlós lucerna, bükköny és a tarka koronafürt térfoglalásával. N-trágyázás hatására a gyepborítás 13-ról 66%-ra, a gyomborítás 32-ről 16%-ra, az összes borítás 45-ről 82%-ra változott. Nőtt egyidejűleg a gyepfajok, illetve csökkent a gyomfajok átlagos száma is.

A széna tömegét a N-trágyázás 6-szorosára, az együttes NP-trágyázás közel a 7-szeresére emelte. A N-kínálattal javult a széna N, Mn, Cu; P-kínálattal a P, S, Sr; K-kínálattal a K tartalma. Az egyéb vizsgált elemek koncentrációja általában hígult a növekvő terméstömegben. Az N×P kölcsönhatások eredményeképpen a P 0,12–0,31%; Na 25–1302 mg/kg; Sr 9–20 mg/kg; Mo 0,4–1,8 mg/kg; az N×K kezelésekben a K 0,86–1,84% tartományban változott. A terméssel felvett elemek az N×P kezelésekben az alábbi tartományban ingadoztak: N 8–132 kg, Ca 3–30 kg, P 2–13 kg, S 1–12 kg, Mg 1–8 kg, Na 0,1–4,2 kg hektáronként. Az N×K kezelésekben a K 8–103 kg, Zn 10–138 g, Al 48–243 g, B 7–20 g, Ni 0,4–1,8 g, Co 0,1–0,4 g hektáronként.

Az NH4-acetát+EDTA oldható P-tartalom a hagyományos ammóniumlaktát+ecetsavas módszerhez hasonlóan jól tükrözte a talaj trágyázottsági, ellátottsági állapotát. Az adatok átszámíthatók: NH4-acetát+EDTA-P × 1,7 = AL-P. A két módszer azonos nominális értékeket ad az oldható K-tartalom tekintetében. Tehát mindkét módszer egyaránt alkalmas a talaj K-állapotának megítélésére a szaktanácsadásban. Az NH4-acetát+EDTA módszerrel nyert adatok külön kalibrálást nem igényelnek az ellátottsági határértékek terén. Az oldható Al és Sr koncentrációja nőtt a szántott rétegben a szuperfoszfát adagokkal, míg a N-trágyázás a Sr tartalmát mérsékelte.

Kulcsszavak: telepített pillangósnélküli gyep, NPK műtrágyázás, botanikai összetétel, elemfelvétel, talajvizsgálat