A cink permetező trágyázás hatását a Debreceni Egyetem AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet által beállított 1843 jelű OMTK tartamkísérletben vizsgáltuk kukorica jelzőnövényen. A kísérlet talaja mélyben szolonyeces réti csernozjom, oldható foszfor- és cink tartalma: AL-P2O5: 323 mg/kg, KCl-EDTA Zn: 1,3 mg/kg. A vizsgálatainkhoz a tartam kísérlet 200 kg P2O5/ha adaggal trágyázott parcelláit választottuk ki, ugyanis esetükben fennáll a foszfor indukálta cinkhiány kialakulásának veszélye. A döntésünket meg erősítette az a megfigyelésünk, ami szerint e P adaggal kezelt parcellák a kukorica állományában 4–10 leveles fenofázisban a leveleken tipikus Zn hiánytünetek jelennek meg. A kéttényezős kísérletben a cink permetező trágyázás hatását három eltérő nitrogén adagnál (150, 200, 250 kg/ha), 200 kg P2O5/ha és 100 kg K2O/ha műtrágyaadagok mellett vizsgáltuk négy ismétlésben. A parcellák növényállományán belül egy előre meghatározott helyzetű növénysor egyedeit kezeltük cink-oxid, cink-szulfát alapú szuszpenziós levéltrágyával, a kontroll gyanánt alkalmazott növénysorokat szintén előre kijelöltük. A kijutatott Zn mennyiség 700 g/ha-nak felelt meg. A kukorica cső alatti leveleiből címerhányáskor mintát gyűjtöttünk, majd megvizsgáltuk azok foszfor-, cink-, kálium-, kalcium-, magnézium és mangán tartalmát. Ezenkívül vizsgáltuk a kukorica szemtermés mennyiségét, ezerszemtömegét, a fent említett elemek mennyiségét a szemtermésben, valamint a termékeny csövek számának alakulását. A varianciaanalízis eredményei alapján megállapítottuk, hogy a cinktrágyázás szignifikánsan nem növelte a termés mennyiségét. Szignifikánsan növekedett viszont hatására az ezerszemtömeg. A permetező cinktrágyázás nem változtatta szignifikánsan egyik elemre nézve sem az elemtartalmat sem a címerhányáskor vett levélmintákban sem a szemtermésben. Ezek alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált termőhelyi körülmények között még 200 kg P2O5/ha foszforadagok rendszeres alkalmazása sem eredményez olyan mértékű cink hiányt, ami a kukorica hozamainak jelentős csökkenését eredményezné. Megállapítottuk, hogy a fiatal növényeken kialakuló cink hiánytünetek a későbbi fenofázisokban megszűnnek, aminek oka abban rejlik, hogy az aktív gyökérzet a nagy foszfát-aktivitású talajréteg alatti zónát elérve már biztosítani képes a növények fejlődéséhez szükséges mennyiségű cink felvételt. A nitrogén adagok növelésével mind a termés mennyisége, mind a termő csövek száma szignifikánsan növekedett. A levélminták mangántartalma szignifikánsan növekedett a nitrogén adagok növelésével, a cink, foszfor, kalcium és magnézium tartalomban nem tapasztaltunk szignifikáns változást. A szemtermésben csak a cink, foszfor, kálium és magnézium tartalom volt mérhető nagyságrendű a rendelkezésünkre álló méréstechnikákkal, ezeknél nem változott szignifikánsan az elemtartalom a nitrogénadagok hatására.

Kulcsszavak: cinktrágyázás, tápelem-összetétel, kukorica