Vizsgálatainkat az IOSDV (Internationalen Organischen Stickstoff-Dauerversuch) nemzetközi szabadföldi kisparcellás tartamkísérletre épülve végeztük a Pannon Egyetem Georgikon Kara keszthelyi kísérleti telepén. A kutató munka célja volt, hogy a tartamkísérlet több évtizedes adatsorából választ kapjunk a jelentős, a kukorica termésében megnyilvánuló évi ingadozások okaira. Pontosítani kívántuk azt a gyakorlati tapasztalatot, amely szerint a szerves és műtrágyázás megfelelő alkalmazása az évingadozásokat csökkenti. Az agrotechnikai tényezők, a kezelések, az egész kísérleti elrendezés változatlan volt az egész vizsgálati időszakban (1984–2013), a klimatikus tényezők viszont, főként az általunk rendszeresen mért hőmérsékleti átlagok és a csapadék összegek évente a tenyészidőszakban változtak. A 30 év alatt 10 háromszakaszos vetésforgó rotáció történt, a kukorica minden évben őszi árpa elővetemény után került. Az adatok feldolgozását a következő statisztikai módszerekkel végeztük: ANOVA strip plot, kísérleti főösszegek (G) összehasonlítása, Pearson-korrelációk, továbbá variációs koefficiensek (CV%) értékelése.

Barna erdőtalajon a rendszeresen nagy kukorica termések elérése csak a műtrágyázás melletti következetes szervesanyag-gazdálkodással valósítható meg. Az egyes évek termés adatai a kísérleti főátlagok alapján jelentős ingadozást mutatnak évről évre. A variációs koefficiens a 30 év átlagában ezen a termőhelyen 30,08%, vagyis 2227 kg/ha átlagos termésszint ingadozást jelentett. A 30 éves összesített korrelációs mátrix alapján az egész vizsgálati időszakra az jellemző, hogy a csapadékkal minden kezelés pozitív korrelációt ad, a hőmérséklettel pedig minden kezelés negatív kapcsolatban van. A júniusi csapadék mennyiségének és eloszlásának különösen nagy a jelentősége, amit a viszonylag szoros és minden esetben szignifikáns korrelációs értékek igazolnak.

Kulcsszavak: tartamkísérletek, szerves és műtrágyázás, kukoricatermések, évjárathatások