Termesztéstechnológiai kísérletünket három egymást követő évben állítottuk be (2015–2017). Arra kerestük a választ, hogy a változó klimatikus feltételek mellett az intézetünkben nemesített Diana tarkabab fajtának milyen a stressz reakciója, illetve, milyen termesztéstechnológiai variánsok alkalmazásával termeszthető extrém talaj- és talajnedvességi viszonyok között eredményesen, csökkentve a korlátozó tényezők hatását. Ennek érdekében vetésidő, állománysűrűség és műtrágyakezeléseket állítottunk be a Nyírségben, homoktalajon, öntözetlen körülmények között. A vizsgált tényezők termésmennyiségre gyakorolt hatását és a közöttük lévő kapcsolatot számszerűsítettük.A kiértékelést az SPSS programcsomag variancia analízisével és korreláció vizsgálatával végeztük.

Három év alatt különböző csapadék és hőmérsékleti viszonyok jellemezték a tenyészidőszakot. Az első két évben a korai, április végi vetésidő adta a legnagyobb termést, a legkisebbet pedig a legkésőbbi, május 20. körüli. 2017-ben a 3. vetésidő termett legtöbbet, de nem különbözött a szignifikánsan a 2. vetésidő termésmennyiségétől.

2015–2016-ban legtöbbet a 2. vetésidő műtrágya nélküli kezelései teremték, mert az aszály és a magas hőmérséklet miatt a műtrágya kedvező hatása nem nyilvánult meg. 2017-ben már megmutatkozott az emelt műtrágyaadag termésnövelő hatása, legnagyobb termésmennyiséget a 150%-os műtrágyamennyiség alkalmazásakor takarítottunk be. A vizsgált állománysűrűségek közül a 400 ezer csíra/ha állománysűrűség terméseredménye volt a legjobb. A termésmennyiség szórását legnagyobb százalékban a vetésidő határozta meg.

Megállapíthatjuk, hogy a bab mint fagyérzékeny növény, a változó klimatikus feltételek ellenére biztonságosan továbbra is május első felében vethető. A Diana tarkabab későbbi vetése a félig determinált növekedése miatt nem javasolt, mert csapadékos feltételek között érése elhúzódó, mely a betakarítást nehezíti.

Kulcsszavak: bab, vetésidő, műtrágya, állománysűrűség, termésmennyiség