A biostimulátor levéltrágyák alkalmazása világviszonylatban elterjedt. A levélen keresztüli táplálás a modern növénytermesztés új technológiai lehetősége, mely közvetlen hatást fejt ki növény fiziológiai folyamataira. A kísérletet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar campusán található kísérleti területen állítottuk be, kukorica (Zea mays L.) tesztnövénnyel. Algatartalmú biostimulátor levéltrágya kezelést alkalmaztunk 8 leveles fejlettségi állapotban. A vizsgálatainkat két kezelési koncentrációval (0,3 g/l és 1 g/l) végeztük, amelyeket 400 l/ha vízmennyiséggel, valamint etoxilált izodecil alkohol hatóanyagú tapadásfokozó készítmény hozzáadásával juttattunk ki. A tenyészidőszak során hét alkalommal mértük a növények relatív víztartalmát (RWC). Vizsgáltuk a növények prolin tartalmát, a szem¬termés nitrogén- és fehérjetartalmát. Kutatási eredményeink alapján megállapítottuk, hogy az algakezelés több mint 6%-kal növelte a szemtermés fehérjetartalmát. A tenyészidőszak során a zöld növényi rész prolin tartalma folyamatosan csökkent, ugyanakkor a tenyészidőszak során a kezelt növények prolin tartalma magasabb volt a kontrollhoz képest. A kezdeti növekedési szakaszban a 0,3 g/l koncentrációjú kezelés nagyobb prolin tartalmat eredményezett, mint a magas koncentrációjú kezelés. A 0,3 g/l lombtrágya¬kezelés hatására 10%-kal, az 1 g/l koncentrációjú kezelés hatására pedig 11%-kal növekedett a termés mennyisége.

Összességében a Nostoc piscinale biostimulátor levéltrágya kezelés kedvező hatást gyakorolt a termés mennyiségére és a termés fehérjetartalmára. A tenyészidőszak során az algakezelés növelte a zöld növényi részek prolin tartalmát, amely kedvező hatást gyakorolt a kukorica szárazságstresszel szembeni védekező rendszerére.

Kulcsszavak: levéltrágya, prolin, relatív víztartalom