Tartamkísérletekben (beállításuk éve 1983) vizsgáltuk a növénytermesztési tényezők kölcsönhatását őszi búzánál és kukoricánál mészlepedékes csernozjom talajon. Kutatási eredményeink azt bizonyították, hogy az őszi búza átlagos időjárású évjáratban adta a legnagyobb termést (bikultúra 8041 kg/ha, trikultúra 8617 kg/ha) és terméstöbbletet (5550 kg/ha, illetve 2994 kg/ha). Ezzel szemben a kukorica legnagyobb termését csapadékos évjáratokban kaptuk (monokultúra 13 014 kg/ha, bikultúra 12 599 kg/ha, trikultúra 12 795 kg/ha) és a trágyázási terméstöbblet is ekkor volt a legkedvezőbb (+5476 kg/ha, +2390 kg/ha, +2574 kg/ha). Az újabb nemesítésű búza és kukorica genotípusok tápanyag-reakciója, maximális termése meghaladta a régi genotípusok értékeit (genotípus×agrotechnikai elem kölcsönhatása). A tartamkísérleteink eredményei szerint az agrotechnikai elemek között is kölcsönhatás érvényesült. Az őszi búzánál a trágyázás×növényvédelem, a kukoricánál a trágyázás×állománysűrűség interakciót mutattuk ki. Optimális NPK trágyázásnál az intenzív növényvédelem a búzánál 1386–2188 kg/ha terméstöbbletet adott, míg a kukoricánál, a nagyobb tőszám (72,5–85 ezer/ha) termés¬többlete 2434–4593 kg/ha volt az alap tőszámhoz (60 ezer/ha) viszonyítva az eltérő vetésváltási rendszerekben.

Kulcsszavak: őszi búza, kukorica, évjárat, genotípus, agrotechnika, kölcsönhatások