A versenyképes és a gazdaság oldaláról nézve jövedelmező gabonatermesztés alapja a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások minél természetközelibb és gazdaságos felhasználása, a költségek optimalizálása és a bevételek növelése. A termelést befolyásoló tényezőket folyamatosan vizsgálni kell, mert a környezeti változások jelentős mértékben hatnak az élelmiszertermelés volumenére és a biztonságos termelésére, ellátásra.

A dolgozatunkban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazdaságát vizsgáltuk a gazdálkodók véleményein, tapasztalatain keresztül. Kutatást végeztünk a kukorica termesztésével foglalkozó szervezetek között. A vizsgálat alapsokasága a megye mezőgazdasági vállalkozói világa. Hozzáférést a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található 60, Nemzeti Agrár Kamara falugazdászán keresztül nyertünk. Őket kerestük meg elektronikus úton a NAK megyei igazgatóságának segítségével, nyílt típusú kérdőívvel, Excel program használatával. A kérdőívet elektronikus formában juttattuk el a falugazdászokhoz és elektronikus formában küldték vissza a válaszokat. A kutatás kezdetének eszmei és gyakorlati időpontja 2018. december 12. Zárása 2019. szeptember 15.

A kukorica vetésterülete a megyében a legnagyobb a szántóföldi kultúrák között. Országos összehasonlításban is elsők között szerepel vetésterület vonatkozásában. A kukorica számottevően ki van téve az időjárási körülményeknek. A kedvezőtlen talajadottságok miatt, a megyében a termésmennyiség kritikus meghatározója a vízhiány. A csapadékviszonyok és talajadottságok miatt a legalkalmasabb jellemzőkkel rendelkező földterületekre koncentrálódik a kukoricatermesztés. Kevesebb, de jobb minőségű, alacsonyabb termelési költséget igénylő talajokra koncentrálódik a gazdálkodás.

A kukorica termelésének sajátossága az alacsony élőmunkaerő igény. A megyében a kukoricatermelés állandó, biztonságos jövedelembiztosító szántóföldi növény. A termelési szerkezet is mutatja, hogy a kukorica a legfontosabb és a legjellemzőbb szántóföldi növénykultúra. Az általam elemzett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található 14 gazdaság kukorica termesztéssel kapcsolatosan számított mutatói alapvetően követik az AKI mintában 2013–2016 között kimutatott tendenciákat. Elmondható, hogy a mintasokasági gazdálkodók számára a kukorica termesztése a számított jövedelmezőségi mutatók alapján megfelelő megélhetést biztosított a 2017-es évben az adott évi költségviszonyok mellett. Járási szinten ezek a mutatók igen eltérő

Kulcsszavak: mezőgazdaság, elemzés, értékelés, összehasonlítás