A modern mezőgazdasági gyakorlatban az éghajlatunk szélsőségesebbé válásával egyre nagyobb hangsúlyt kap a precíziós mezőgazdaság, azon belül pedig a precíziós tápanyag-utánpótlás. A kiegyensúlyozott növénytáplálás elengedhetetlen a terméshozamok fenntartható módon történő növeléséhez, amely során az optimális makroelem-utánpótlás mellett fontos elkerülni a növényben esetlegesen fellépő mikroelem-hiányokat is. A kutatásunk célkitűzése a nitrogéntrágyázás szárazanyag-beépülést és növényi mikroelem-felvételt befolyásoló hatásának értékelése volt két eltérő genotípusú és érésidejű kukorica (Zea mays L. H1: FAO 420, H2: FAO 490) hibrid összehasonlításával. A vizsgálat során meghatároztuk a hibridek ténylegesen felvett mikroelem-tartalmát, valamint a nitrogéntrágyázás hatását a termés mennyiségére. Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a 120 kg/ha nitrogéndózis statisztikailag igazolhatóan pozitív hatással van a kukorica szárazanyag-beépülésére, valamint az egyes növényi részek fajlagos mikroelem-tartalmára. A növény fejlődése során a fajlagos mikroelem-koncentrációk mellett a növényekben a növekvő szárazanyag-mennyiség szignifikánsan növelte a mért, tényleges mikroelem-tartalmat. Ezen felül megállapítottuk, hogy a 120 kg/ha dózisú nitrogén-ellátottság a hibridek átlagában 78,5%-kal, 3,965 t/ha értékkel szignifikánsan növelte a termés mennyiségét a kontroll értékekhez képest. Nyolcleveles fejlettségben a nitrogéntrágyázás a kontrollhoz képest a levelekben szignifikánsan, 91,1 mg/kg-mal magasabb fajlagos vastartalmat, ellenben a növények szárában 25,3 mg/kg-mal alacsonyabb fajlagos cinktartalmat eredményezett, mely tendencia a fiziológiai érettségben is megfigyelhető volt. A kutatás eredményei alapján igazoltuk, hogy a nitrogén – mint legnagyobb mennyiségben kijuttatott tápelem – alkalmazása mellett megfelelő figyelmet kell fordítani a növények mikroelem-ellátottsági szintjére, ugyanis a megnövelt nitrogéntrágyázás több esetben is csökkent mikroelem-felvételt eredményezett. A hibridek közötti különbségek hozzájárulhatnak az optimális, termőhely-specifikus hibridválasztáshoz, és az ahhoz illesztett okszerű, precíziós tápanyag-utánpótlás gyakorlatának továbbfejlesztéséhez.

Kulcsszavak: mikroelem-felvétel, nitrogén, precíziós tápanyag-utánpótlás, szárazanyag akkumuláció