Tartamkísérletben mészlepedékes csernozjom talajon 4 őszi búza genotípust (GK Öthalom, Mv Ispán, Ingenio, Hyland) vizsgáltunk növekvő adagú műtrágya kezelésekben, eltérő elővetemények (csemegekukorica, napraforgó, szemes kukorica) után 2018. és 2019. években. Megállapítottuk, hogy az évjárat, a trágyázás és az elővetemények jelentősen befolyásolták a búza terméseredményét. A genotípusok termésmaximuma 2018. évben csemegekukorica után 9,3 t/ha, napraforgó után 8,7 t/ha, szemes kukorica után 8,8 t/ha volt, míg 2019-ben 6,3 t/ha, 6,9 t/ha és 6,4 t/ha termésmaximumokat értünk el. Az elővetemény hatása a műtrágya nélküli kontroll kezelésben jelentkezett szignifikáns mértékben, míg optimális műtrágyázással (Nopt+PK=150 kg/ha+PK) jelentősen csökkenteni lehetett a kedvezőtlen elővetemény-hatást, de a negatív hatásokat eliminálni nem lehetett. A búza termésmennyiségét az állományok fotoszintetikus kapacitása (LAI, SPAD értékek és azok dinamikája) szignifikánsan meghatározta. A kedvezőbb időjárású 2018. évben a LAImax értékek 4,0–8,5 m2m-2, a SPADmax értékek pedig 40,3–62,2 között változtak tápanyagellátástól, genotípustól és előveteménytől függően. A kedvezőtlenebb időjárású 2019. évben a LAImax értékek 1,8–3,9 m2m-2, a SPADmax 28,3–58,8 intervallumban változtak. Szoros, szignifikáns összefüggést mutattunk ki Pearson-féle korrelációs analízissel a búza termése és a LAI értékek (0,585xx–0,797xx), valamint a termés és a SPAD értékek (0,470xx–0,585xx) között. A búza termésmennyiségét a fajta 37%-ban, a tápanyagellátás 25%-ban, az elővetemény ugyancsak 25%-ban határozta meg adott ökológiai és agrotechnikai rendszerben.

Kulcsszavak: őszi búza, termés, LAI, SPAD, összefüggés vizsgálat