A Hajdúságban, a Látóképi Kísérleti Telepen (É.sz. 47°33’, K.h. 21°27’) mészlepedékes csernozjom talajon vizsgáltuk az évjárat (2018. és 2019. évek) és agrotechnikai tényezők (vetésidő, tőszám, fungicid) hatását az ES Loris napraforgó hibrid levél-, szár- és tányérbetegségeire, szárszilárdságára és termésmennyiségére. Vizsgálati eredményeink azt bizonyították, hogy az Alternária, tányérbetegségek, Phoma, Sclerotinia és Diaporthe fertőzöttség mértékét a későbbi vetésidő, valamint a fungicidkezelés csökkentette, a nagyobb állománysűrűség viszont növelte az infekció mértékét. A 2018. évben az ES Loris termése 3607–4977 kg/ha, a 2019. évben pedig 3204–4795 kg/ha között változott. Az eltérő évjárati hatások miatt optimális vetésidőnek 2018. évben a korai (április eleje), míg 2019. évben a késői (június eleje) vetésidő bizonyult. Az erőteljes fertőzöttség és szárdőlés miatt mindkét évben az alacsonyabb tőszámok (35–55 ezer/ha) adták a legnagyobb termést. A fungicidkezelés hatására 2018. évben 150–600 kg/ha, 2019. évben pedig 350–500 kg/ha terméstöbbletet kaptunk a kontrollhoz képest. A vizsgált tényezők közül – adott ökológiai és agrotechnikai feltételek mellett – a fungicidkezelés (43%) és a tőszám (31%) gyakorolta a legnagyobb hatást az ES Loris hibrid terméseredményére.

Kulcsszavak: napraforgó, vetésidő, fungicid, növényszám, betegségek, termés