Az időjárás évről-évre történő változékonysága kockázati tényezőt jelent a kukorica termésmennyiségének alakulására. Különösen a szélsőségesebb hőmérsékleti és csapadékviszonyok, illetve ezek kedvezőtlen kombinációi, főleg a kukorica egyes kritikus fejlődési fázisaiban, nagyban befolyásolják a termés mennyiségét, így érthető, hogy az alapvető meteorológiai paraméterek évről-évre történő nyomon követése nélkülözhetetlen az adott évjárat termésátlagainak értékelésénél.

A Debrecen-Látóképen 1983-ban alapított tartamkísérletek eredményei, illetve a kapcsolódó meteorológiai megfigyelések olyan adatbázist képeznek, melyek biztos alapul szolgálnak az időjárási viszonyok termésátlagokra gyakorolt hatásának vizsgálata során. Jelen összefoglalóban, folytatva a korábbi évek gyakorlatát, a 2020-as év tenyészidőszak illetve a megelőző őszi-téli időszak időjárási viszonyait vettük górcső alá.

Az elemzés eredményeképpen megállapítottuk, hogy a 2020-as tenyészidőszakot megelőző őszi-téli időszakot szélsőségesnek tekinthető eloszlásban, az átlagosnál kissé nagyobb csapadék összeg jellemezte, amely csapadékviszonyokhoz, 2020 januárjától eltekintve, az átlagosnál melegebb hőmérsékleti viszonyok párosultak.

A vetés-kelés időszakában a jelentős csapadékhiány és az átlagosnál hűvösebb időjárás kedvezőtlenül hatott a kukorica fejlődésére, mely körülmények egészen május végéig jellemzőek voltak. Ezt követően a bőséges csapadék és az átlagos, hőhullámoktól mentes hőmérsékleti viszonyok, az intenzív vegetatív szakasztól kezdődően kedvező feltételeket biztosítottak a kukorica fejlődéséhez. A szeptember nagy részét jellemző tartósan száraz és meleg időjárás segítette az érés folyamatát, melynek végső fázisát az időjárás hűvösre, csapadékosra fordulása kedvezőtlenül befolyásolta.

Kulcsszavak: kukorica, időjárás, csapadék, hőmérséklet, hőösszeg