Kutatásainkban három eltérő genotípusú és érésidejű csemegekukorica hibrid fejlődését hasonlítottuk össze a legfontosabb fenofázisokban. Hat időpontban mértünk: 2 leveles, 4–6 leveles, 6–8 leveles állapot, hímvirágzáskor, nővirágzáskor és érés idején. NDVI segítségével zöldességet, a SPAD mérőműszerrel klorofill-tartalmat mértünk.

Kutatási eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált csemegekukorica hibridek megbízhatóan (P<0,05) különböznek a növénymagasság (149–198 cm), a csőmagasság (69–79 cm) és a szárátmérő (20–24 mm) fenológiai paramétereket illetően.

A csemegekukorica hibridek terméseredménye, a betakarított csövek, a nedves szemek és a csutka tömege jelentősebb mértékben különböztek, mint a növény, a csőmagasság és a szárátmérő.

A kielégítő SPAD-értékhez magas termés tartozott. Legnagyobb termést a kiváló termőképességű NO csemegekukorica hibrid érte el. Az ipari átvétel szempontjából fontos nyers termése (cső+csuhé) 21,953 t/ha volt. A legkisebb termést a PR hibrid érte el, 7,835 t/ha-ral kevesebbet.

A többi generatív paramétert elemezve megállapítottuk, hogy a különbségek arányaiban hasonlóak és abszolút értékben szignifikánsan különböznek. A PR csemegekukorica hibrid nedves csőtömege hektáronként 6,66 tonnával, a nedves szemtömege 5,460 tonnával és a csutka tömege 1,200 tonnával volt kevesebb, mint a NO csemegekukorica hibridnek.

Kulcsszavak: csemegekukorica, genotípus, fenometria, SPAD, NDVI