Polifaktoriális tartamkísérletben vizsgáltuk az eltérő vízellátottságú évjáratok (száraz = 2007. év, átlagos = 2015. év, kedvező = 2019. év) és az agrotechnikai elemek (öntözés, trágyázás, vetésváltás) kölcsönhatását kukorica modellnövénynél, csernozjom talajon, a kelet-magyarországi régióban (Hajdúság). A kukorica maximális termésszintjét az évjárat határozta meg, melyet az agrotechnikai tényezők módosítottak. A termésmaximum száraz évjáratban 4,3–8,0 t/ha (nem öntözött) és 8,6–11,0 t/ha (öntözött) között változott, míg átlagos évben 10,1–12,8 t/ha (száraz) és 12,7–13,9 t/ha (öntözött), kedvező vízellátottságú évben pedig 12,8–13,9 t/ha (száraz) és 13,5–13,9 t/ha (öntözött) volt. Az optimális műtrágya adagot a vetésváltás szignifikánsan meghatározta. Optimális műtrágya adagnak monokultúrában az N180-240+PK, bikultúrában az N120-180+PK, trikultúrában pedig az N60-120+PK dózist kaptuk. Az öntözés terméstöbbletét az évjárat vízellátottsága határozta meg. Száraz évjáratban 2,5–5,9 t/ha, átlagos évben 1,0–2,7 t/ha és kedvező vízellátottságú évben 0,5–1,0 t/ha között változott az öntözési terméstöbblet vetésváltástól függően. Tartamkísérleti eredményeink a tápanyag×vízellátás szoros, interaktív hatását bizonyították. A kukorica trágyázás terméstöbblete száraz évben 1,3–1,6 t/ha (nem öntözött) és 2,5–3,4 t/ha (öntözött) között változott. Átlagos évben 1,6–5,6 t/ha (száraz) és 2,3–7,5 t/ha (öntözött), kedvező évben pedig 1,8–4,7 t/ha (száraz) és 1,1–5,0 t/ha (öntözött) trágyázási terméstöbbleteket kaptunk. Az évjárat vízellátottsága a kukorica vízhasznosítását is befolyásolta. A WUE értékek száraz évben 12,6–40,5 kg/mm, átlagos évben 19,5–50,2 kg/mm, kedvező évben pedig 25,1–43,5 kg/mm intervallumban változtak a nem öntözött feltételek mellett. Öntözés hatására romlott a kukorica vízhasznosítása (WUE értékek száraz évben 13,1–27,6 kg/ha, átlagos évben 14,7–39,3 kg/mm, kedvező évben 20,1–33,2 kg/mm).

Kulcsszavak: évjárat, kukorica, öntözés, trágyázás, vetésváltás, WUE