Szántóföldi műtrágyázási kísérletben két csicsóka fajtánál (Tápiói korai és Tápiói sima) vizsgáltuk a N-, P- és K-trágyázás hatását a biomassza felhalmozás dinamikájára, valamint a leveles szár- és gumótermés hozamára. A műtrágyázási kísérletet 2002-ben állítottuk be mélyben karbonátos csernozjom réti talajon két fajtával, 13 műtrágyázási kezeléssel, osztott parcellás elrendezésben, négy ismétléssel. A kísérleti terület talajának fontosabb jellemzői: pH(KCl) 5,8, CaCO3-ot nem tartalmaz, fizikai talajfélesége agyagos vályog, humusztartalma 2,65 %, AL-P2O5 121 mg/kg, AL-K2O 278 mg/kg. A tenyészidő alatt öt alkalommal vettünk mintát és mértük a növénymagasságot, a leveles szár zöld- és szárazanyagtömeget, valamint a gumótermést. A műtrágyázási kísérlet főbb eredményei és következtetései az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A rövid tenyészidejű Tápiói korai és a hosszú tenyészidejű Tápiói sima csicsóka fajták növekedés, biomassza-felhalmozás és gumóképződés dinamikája jelentősen eltérő. A főhajtás növekedés legintenzívebb periódusa a Tápiói korai fajtának a tenyészidő 85-115. napja, míg a Tápiói sima fajtának a 115–155. napja. A trágyázási kezelések átlagában mindkét fajta összes biomassza tömegének maximumát a vegetációs időszak 155. napján érte el, de jelentős a különbség a leveles szár- és gumótermés összes biomasszán belüli részesedésében. Ebben az időszakban a Tápiói korai fajta gumótermése 56%-ban, míg a Tápiói sima fajta gumótermése 4%-ban részesedett az összes biomassza tömegből, ami a betakarításkor már 87 illetve 40%-ot tett ki. 2. A növényállomány magasságát az önmagában alkalmazott N-trágyázás a Tápiói korai fajta esetében növelte, míg a Tápiói sima fajta esetében a túlzott N-ellátás a főhajtás hosszát csökkentette. A legmagasabb K-ellátottság mérsékeltebb főhajtás növekedést eredményezett mindkét fajtánál. 3. A maximális földfeletti biomassza kialakulásának időszakában a 100 kg/ha-os N- és P-trágyázás eredményezte a legnagyobb leveles szártermést (38,34 t/ha) a Tápiói korai fajtánál. A jelentősen nagyobb leveles szártömeget nevelő Tápiói sima fajtánál a 200 kg/ha-os N-adag P- és K-trágyázással kiegészítve adta a legnagyobb földfeletti biomassza tömeget (78–80 t/ha). 4. A P- és K-trágyázás nélküli N-túltrágyázás a Tápiói korai fajta gumótermését csökkentette. Mindkét csicsóka fajtánál a legkedvezőbb gumótermés hozamot a 200 kg/ha-os N-adaggal értük el P- és K-trágyázással kiegészítve.

Kulcsszavak: csicsóka, műtrágyázás, biomassza felhalmozás, terméshozam