Napjaink mezőgazdasága ellentétes kihívásokkal találkozik, nő az igény a produkció (élelmiszer, takarmány, bioenergia) növelésére, miközben egyidejűleg csökkenteni kell a negatív környezeti hatásokat. Az erős mezőgazdasági függőség a szintetikus kémiai peszticidektől vagy a műtrágyáktól a növényvédelemben és a növénytáplálásban, a talaj, a levegő és a víz szennyezéséhez vezet, továbbá a biodiverzitás drámai csökkenéséhez és degradációhoz az ökoszisztéma funkciókban. Az agroökológiát javasolják, hogy biztosítsa az élelmiszerellátást kevesebb vagy kisebb negatív környezeti és társadalmi hatással, mint az intenzív mezőgazdaság. Az agroökológiai alapelvek azon a felismerésen alapulnak, hogy a biodiverzitás az agroökoszisztémákban többet nyújthat, mint csupán élelmiszer, rost- és faanyag. Ezáltal a biodiverzitás és a kapcsolódó funkciók, mint a megporzás, károsítók szabályozása és mechanizmusok, melyek fenntartják vagy javítják a talajtermékenységet, javíthatják az agroökoszisztémák produkció hatékonyságát és fenntarthatóságát.

A takarónövények integrálása a vetésforgókba lehetőséget kínál a mezőgazdasági rendszerek által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások növelésére. Az ökoszisztéma szolgáltatások a környezet által az embereknek nyújtott javadalmak és úgy osztályozhatók, mint ellátás, szabályozás, támogatás és kulturális szolgáltatások. A takarónövények jelentősen hozzájárulnak az időbeni, taxonómiai és funkcionális biodiverzitáshoz. A takarónövények számos ökoszisztéma szolgáltatást képesek nyújtani, beleértve a talajminőséget, a tápelem ciklust, a károsítók szabályozását és a növényi produkciót.

A fenntartható növénytermesztési intenzifikáció felhasználja az ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint a tápanyag ciklus, biológiai nitrogén fixáció, predáció és parazitizmus, magas produktivitású fajtákat használ egységnyi külső inputra vetítve és minimalizálja az olyan technológiák vagy eljárások használatát, melyeknek hátrányos hatása van az emberek egészségére vagy a környezetre.

Az integrált növénytermesztés koncepciója a külső inputokat és a fejlett technológiát a mezőgazdaság lényeges részének tekinti. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság hatékony legyen, a további intenzifikációt szükségesnek tartják.

Az intenzifikációt úgy kell szabályozni, hogy fokozza az ökoszisztéma szolgáltatások nyújtását. A késlekedés nagyobb mértékű környezeti degradációt és olyan mezőgazdaságot eredményezhet, amely még jobban veszélyeztetve van a klimatikus szélsőségek és a növényi károsítók túlszaporodása által és még nagyobb mértékben függ a külső energiától és a szintetikus kémiai inputoktól.

Kulcsszavak: fenntarthatóság, ökoszisztéma szolgáltatások, takarónövények, biodiverzitás