A kísérlet a Debreceni Egyetem Látókép Növénytermesztési Kísérleti Telepen került beállításra, ahol kiváló tulajdonságokkal rendelkező mészlepedékes csernozjom típusú talaj áll rendelkezésre (Nagy 2019). A méréseket szántóföldi multifaktoriális trágyázási tartamkísérletben végeztük, a kontroll, 120 kg/ha N+PK és 300 kg/ha N+PK tápanyagszintek hibridspecifikus vizsgálata céljából (Nagy 2019). A foszfor és kálium az egyes parcellákban azonos, őszi alaptrágya formájában kijuttatva (P2O5 184 kg/ha, K2O 216 kg/ha). A kísérletben hat különböző kukorica genotípust vizsgáltunk, amelyek különböző éréscsoportba sorolhatók. A kísérletben mért termés-mennyiségek 9,39 és 10,88 t/ha értékek között változtak. A legmagasabb értéket a H2 hibridnél mértük, amely ezen felül a fehérje- és nedvességtartalomban is kiemelkedett a többi hibrid közül. A négyleveles állapotban mért SPAD értékek pozitívan korreláltak a terméssel több genotípus esetében is, míg a H1 hibrid fehérjetartalmával, valamint a H3 hibrid olajtartalmával is pozitív összefüggést mértünk. A méréseink alapján az egyes genotípusok között szignifikáns különbségek voltak az általunk vizsgált négy fő fenológiai stádiumban. V4 állapotban a H1, V8 állapotban a H2, V12 állapotban a H6, valamint R3 állapotban a H4 hibridnél mértük a legnagyobb értékeket (38,36; 51,92; 44,45 és 44,31). A kutatásunk alapján az eltérő nitrogénellátottság statisztikailag igazolhatóan pozitív hatással van a termés mennyiségére, valamint fehérjetartalmára. A termés mennyiségére és beltartalmi paramétereire gyakorolt hatás genotípusonként eltérő. A relatív klorofilltartalom értékei a korai vegetatív fejlődési fázisban is jól korreláltak a termés mennyiségével, a generatív fázisban pedig minden esetben erős pozitív korrelációt mutattak. A kutatási eredményeink alapján a relatív klorofilltartalom a termés mennyiségét jól meghatározó mérőszám.

Kulcsszavak: kukorica, szántóföldi tartamkísérlet, tápanyagreakció, nitrogéntrágyázás