A növekvő népesség mellett a szélsőséges időjárási hatások is szükségessé teszik a kukoricatermesztés folyamatos fejlesztését. A sikeres és megfelelő terméseredményeket produkáló kukorica termesztés egyik legnagyobb gátja az amerikai kukoricabogár kártételének negatív hatása, ezért megkerülhetetlen ezen destruktív rovarok által okozott károsodások felvételezése és az eredmények értékelése, valamint a gyakorlati úton való hasznosításuk. Ezért a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén 2020-ban vizsgálat alá került az amerikai kukoricabogár diverzáns hatása. A kísérletünkben azt vizsgáltuk, hogy eltérő érésidejű FAO 330 (H1), FAO 490 (H2), FAO 490 (H3) kukoricahibridek esetében, eltérő N-dózis (N0/120/300+PK) és talajnedvesség mellett, milyen mértékű volt az amerikai kukoricabogár lárva kártétele. Az eredmények szerint kimutatható a kukoricabogár lárva kártétel mértéke a gyökér szakítóellenállás vizsgálatával, illetve a TDR nedvességmérő eszköz segítségével. A 0 kg/ha N-szinten volt a legkisebb a gyökér szakítóellenállás értéke (78,2 kg). A TDR mért paraméterei alapján a 0 kg/ha N-szinten a nagyobb nedvességtartalom (26,3 V/V%) kedvezett a kukoricalárva károsításának. A növekvő N-ellátás magasabb termést eredményezett, amit a varianciaanalízis eredményei is bizonyítottak. A 120 kg/ha N és a 300 kg/ha N-hatóanyag dózis között különbség statisztikailag nem volt kimutatható. A regresszióanalízis a fehérjetartalom és a talajnedvesség között pozitív, szoros kapcsolatot jelzett (r=0,71).

Kulcsszavak: Diabrotica v. virgifera, kukorica, talajnedvesség, tartamkísérlet, tápanyag-utánpótlás