Karbonátos Duna-Tisza közi homoktalajon vizsgáltuk a 0, 30, 90, 270 kg/ha mikroelem-terhelés hatását a kukoricára. A mikroelemek sóit egy ízben a kísérlet indulásakor 1995. tavaszán szórtuk ki Cr2(SO4)3, K2Cr2O7, CuSO4, Pb(NO3)2, Na2SeO3, ZnSO4 formájában. A 6 elem×4 terhelés=24 kezelés×3 ismétlés=72 parcellát jelentett 7×5=35 m2 parcellákkal. Termőhely a homoktalajokra jellemzően rossz vízgazdálkodású, aszályérzékeny, és az NPK főbb tápelemekkel gyengén ellátott. A szántott réteg 0,7–1,0% humuszt, 2–3% CaCO3-ot tartalmaz, a talajvíz 5–10 m mélyen található. Alaptrágyaként 100 kg/ha N, 100 kg/ha P2O5 és 100 kg/ha K2O hatóanyagot alkalmazunk évente az egész kísérletben. Főbb eredmények: 1. A kukorica 6 hónapos tenyészideje alatt összesen 326 mm csapadékot kapott viszonylag kedvező eloszlásban, így 2002-ben 4,4 t/ha szem és 6,5 t/ha szártermés képződött. A nagyobb 270 kg/ha Se és Zn terhelés 7. éves utóhatása nyomán a szemtermés kevesebb, mint 1/4-ére, illetve felére esett vissza. Toxicitás főként a generatív fázisban volt kifejezett. Egyéb elemek depresszív hatása nem volt igazolható. 2. Mérsékelten emelkedett a Cr, Pb, Cu koncentrációja az aratáskori szártermésben, a szemben azonban a dúsulás nem volt igazolható. A Zn a szárban 4-szeresére, a szemben 20%-kal nőtt a kontrollhoz viszonyítva. A Se hiperakkumulációt mutatott, mind a szárban, mind a szemben több százszorosára dúsult. A kukorica szem- és szártermése takarmányozási célra egyaránt alkalmatlanná vált az extrém Se-akkumuláció miatt. A 11 t/ha aratáskori földfeletti biomasszába 25 g Cr, 27 g Pb, 153 g Cu, 643 g Zn és 1093 g Se épült be. A fitoremediáció hasonló kísérleti körülmények esetén 10 800 Cr-évet, 10 600 Pb-évet, 1765 Cu-évet, 420 Zn-évet és 245 Se-évet igényelne a 270 kg/ha elemfelvételkor. 3. Szennyezetlen talajon a fajlagos, azaz 1 t szem+a hozzátartozó melléktermés átlagos elemtartalma 33-16-17-25-12 =N-P2O5-K2O-CaO-MgO kg/t volt. A termőhely karbonátos, Ca és Mg elemekben és a 100 kg/ha/év P2O5 trágyázás nyomán P-ban is gazdag, míg K-ban szegény homoktalaj. Mindez tükröződik az emelkedett fajlagos Ca, Mg, P, illetve viszonylag kisebb K fajlagos mutatóiban.

Kulcsszavak: kukorica, mikroelem terhelés, toxicitás, tartamkísérlet, homoktalaj