A gesztenye (Castanea sp.) és a tölgy (Quercus sp.) fajok kéregnekrózisát előidéző Cryphonectria parasitica kórokozó gomba, a múlt század közepén került be Európába az USA-ból és rendkívüli károkat okozott a fertőzött állományokban. Az 1980-as években egy vírusszerű részecskét (Virus Like Particle – VLP) fedeztek fel a gombában, amely csökkenti a gomba törzsek virulenciáját. A mikovírus (kettősszálú RNS-t – double stranded RNA) tartalmaz, és nem képez köpenyfehérjét. Abban az esetben, ha a hipovirulens és a virulens gombatörzs vegetatíve komaptibilisek egymással, tehát megegyező kompatibilitási csoportokba tartoznak, akkor képesek hifa-anasztamózison keresztül átadni egymásnak a dsRNA-t. A felfedezés nagymértékben segítette a veszélyes kárósító elleni védekezést. A hypovirulens (mikovírussal fertőzött) gombatörzsek kuratív célú felhasználása bizonyult a leghatásosabb védekezésnek szabadföldön. A biológiai növényvédelmi technológiákban a hypovirulens törzsek preventív célú alkalmazása egy teljesen új terület. Így lehetővé válik „immunizált” csemeték előállítási lehetőségének megteremtése is.

A növényvédelem előtt álló kihívások egyre inkább az ökológiai alapú, biológiai megoldások fejlesztését igénylik. Ennek egyik jó gyakorlati példája a hypovirulens gombatörzsek szabadföldi felhasználása idősebb, megbetegedett gesztenyefák gyógyítására. A kutatómunkánkkal szeretnénk egy új, tölgyeken is felhasználható alkalmazási lehetőséggel bővíteni a biológiai növényvédelemnek ezt a technológiáját

Kulcsszavak: biológiai növényvédelem, Cryphonectria parasitica, kéregrák, tölgy