A modern mezőgazdaság alapvető feltétele az agrotechnikai műveletek átgondolt és megfelelő időben történő elvégzése. A vetés mint kiemelt fontosságú művelet a tenyészidőszak elején meghatározza a termesztés sikerességét, azon belül is a kelés homogenitását. Kísérletünket a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén (47° 33’ N, 21° 26’ E, 111 m asl) végeztük, nyolc különböző érésidejű kukorica (Zea mays L.) hibrid vizsgálatával komplex trágyázási tartamkísérletben. Vizsgálatainkat kontroll és öt eltérő tápanyagszinten végeztük 0–300 kg/ha N dózis között. Az eredményeket a hibridek és a tápanyagkezelések átlagában vizsgáltuk. A kelést öt eltérő napon felvételeztük négy ismétlésben. Minden egyes parcellában randomizáltan kétsoros mintateret jelöltünk ki. Az 5. nap után kelt és a tőhiányos parcellákat jelöltük. Eredményeink alapján az első két napon kelt növényegyedek termésmennyisége szignifikánsan nagyobb volt, mint a harmadik, negyedik, ötödik napon kelt növényegyedeknek. Legnagyobb szemtömeget, csőtömeget és csőhossz értéket és terméseredményt a második napon kelt növényeknél mértük. Az első napon kelt növények szemtermésének fehérjetartalma jelentősen 0,3% értékkel nagyobb volt, mint a második napon kelt növények szemtermésének fehérjetartalma. A betakarításkori szemnedvesség szignifikánsan nagyobb volt a 4. napon kelt növényeknél, mint az első két napon kelt növényeknél. A termésalkotó paraméterek értékeit nagyban befolyásolja a kelés homogenitása, egy állomány egyöntetű kelése. A vizsgálataink alapján az állomány kelésének eloszlása meghatározza a szemtermés fehérje, keményítő, szemnedvesség és termés alkotó paramétereinek kialakulását.

Kulcsszavak: kelés, vetés, szántóföldi tartamkísérlet, nitrogén