Növénytermelés / 71. évfolyam / 1. szám (2022. március) / 99-130. oldal
A kukoricaszár hatását vizsgáltuk a kukorica termésére és termésstabilitására egy 1961-ben Martonvásáron beállított tartamkísérletben, eltérő N műtrágya dózisoknál. Az adatsorozatot a trágyázási menedzsmentnek megfelelően felbontottuk extenzív (24 év) és intenzív (25 év) periódusokra. Szignifikáns különbségek voltak a termésreakciókban és a termésstabilitás mutatókban a menedzsment szintje és a kísérleti kezelések között.
Egy másik, 1960-ban Martonvásáron beállított tartamkísérletben öt növénytermesztési tényező hatását vizsgáltuk a kukorica termésnövekedésére hét kezelésben. A vizsgált faktorok voltak: talajművelés, trágyázás, növényszám, fajt és növényápolás (gyomirtás). Minden faktornak volt egy optimális (kedvező) és egy minimális (kedvezőtlen) szintje. A vizsgált növénytermesztési tényezők a következő arányokban járultak hozzá a kukorica termésnövekedéséhez (%): fajta 32,6, trágyázás 30,6, növényszám 20,2, gyomirtás 14,2, talajművelés 2,4. A lineáris regresszió analízis regressziós koefficiense megfelelően jellemezte a kezelések stabilitását a különböző környezetekben. Az AMMI modell értékes megközelítésnek bizonyult az agronómiai kezelés×környezet interakció értelmezésében és a kezelések átlagos teljesítményének és termésstabilitásának becslésében. Végül, útmutatást adunk a leggyakrabban felmerülő módszertani kérdésekhez, amikor a termésstabilitást analizáljuk a tartamkísérletekben.
Letöltés (PDF, 94 KB)
Publication Ethics and Malpractice Statement of Növénytermelés: The journal follows the CODE OF CONDUCT AND BEST PRACTICE GUIDELINES FOR JOURNAL EDITORS announced by the Committee on Publication Ethics.
Nagy János
Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
4032 Debrecen, Böszörményi út 138.
4015 Debrecen, Pf. 36.
(06 52) 508-310